Résztvevők a mezőtúri "városkapu" avatásán a Hortobágy-Berettyó csatorna hídfőjénél kialakított parkban 2024. augusztus 11-én. Egy öt méter magas az ötméteres oszlop tetején helyezték el Badár Balázs néhai fazekasmester karaffa vázáját, amelyet Takács Győző kézzel festett meg. Formális értelemben az átadás helyén, a városháza mellett soha nem volt városkapu, de innen, a "híres-neves túri révtől" indult az egyetlen járható út Nagyváradon keresztül Erdélybe, innen a városkapu elnevezés. MTI/Mészáros János

Mezőtúr ma is a népi kerámia fővárosa, ezt hirdeti a művészi igénnyel megalkotott, most felavatott városkapu is - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke vasárnap a városkapu avatóünnepségén.

Latorcai János kiemelte: formális értelemben az átadás helyén, a városháza mellett soha nem volt városkapu, de innen, a "híres-neves túri révtől" indult az egyetlen járható út Nagyváradon keresztül Erdélybe.
   
Az önkormányzat, a helyi vállalkozók és a civil társadalom összefogásának eredményeként adhatják át egy napon a Túri Vásár megnyitójával Mezőtúr városkapuját - fűzte hozzá Latorcai János, köszönetet mondva a művészi munka létrehozásában közreműködőknek.
   
Az Országgyűlés alelnöke kitért arra, hogy a magyar népi kerámia 17. századtól 19. század közepéig tartó virágzása idején Hódmezővásárhely mellett Mezőtúr volt az Alföld legjelentősebb kerámiaközpontja. Ennek a virágzásnak vetett véget a kiegyezést követő időszakban kialakuló gyáripar és a céhes rendszer felszámolása. Csak a megújulásra képes központok élték túl ezt a változást - tette hozzá.
   
Latorcai János beszédében méltatta a mezőtúri Badár Balázs fazekasmester munkásságát. Elmondta, hogy Mezőtúron 1878-ban kezdte pályáját Badár Balázs, aki alkotásaival már a vidéki polgárság társadalmi igényeinek akart megfelelni. Ennek szellemében alakította ki sajátos formanyelvét, amelyben a népi díszítést és a korai szecesszió keveredett. Neki köszönhető, hogy az alföldi polgárság számára elérhetővé és befogadhatóvá vált a szecesszió - tette hozzá.
   
Több műalkotása teszi élővé a város legrégebbi hagyományát, a kerámiakészítést, és hirdeti, miként a most felavatott városkapu is, hogy Mezőtúr a népi kerámia fővárosa - mondta Latorcai János.
   
A politikus szólt arról, hogy 1378-ban Nagy Lajos király emelte a mezővárosok sorába Túrt. A mezővárost megillette a vásártartás, a vámmentesség és a vámszedés joga is. A túri vásárok már abban az időben is meghatározóak voltak országos viszonylatban, a török időkben sem vesztette el alapvetően a vásártartási lehetőséget a város.
   
Ezekre a vásárokra emlékezve 1978-ban, a kiváltság elnyerésének 600. évfordulóján elevenítették fel a vásározás hagyományát, 1990-től pedig már évről-évre megrendezik a Túri Vásárt, amely mára ismét a térség meghatározó eseménye - mondta.
   
Ma kettős ünnepet ül a város, a 32. Túri Vásár is már elkezdődött, a hivatalos megnyitó délután várható. A városhoz szervesen kapcsolódó kézműves portékák mellett modern termékek is megtalálhatók, kulturális, gasztronómiai sokszínűség is jellemzi - fogalmazott a politikus.
   
Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: Draskovits Dénes, a város egykori polgármestere, Mezőtúr díszpolgára kezdeményezésére született meg az alkotás Takács Győző képzőművész, keramikus munkájának köszönhetően.
   
Az alkotás közös összefogás eredménye: Draskovits Dénes, az önkormányzat és más támogatók is áldoztak létrehozása érdekében - tette hozzá.
   
Az alkotás, az öt méter magasba nyúló oszlopával Mezőtúr ékköve lesz - hangoztatta Szűcs Dániel.
   
Draskovits Dénes is köszönetet mondott az alkotás létrehozóinak, méltatva többek között az alumíniumöntvényt az ötméteres oszlop tetején, amelyet Takács Győző kézzel festett meg, Badár Balázs karaffa vázáját és az emlékmű tartóoszlopának kerámiaburkolatát.