A templom az európai gótikus épített örökség kiemelkedő példája, az Európai Unió, a magyar állam támogatásával újították fel, 2022. augusztus 13-án szentelték újra. Építése a 14. század második felében kezdődött és a 15. század első felében fejeződött be. Jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
2024. augusztus 17. 20:23
A kolozsvári Szent Mihály-templom a 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett Europa Nostra-díj átadásának napján, 2024. augusztus 17-én. Előtérben a Mátyás-szoborcsoport. MTI/Kiss Gábor
Leleplezték szombaton az Europa Nostra-díjhoz (Európai Örökség Díj) járó bronzplakettet a kolozsvári Szent Mihály-templom falán. Az Erdély egyik jelképének számító kolozsvári római katolikus templom szakszerű helyreállításáért ítélték oda az európai műemlékvédelmi szakterület legrangosabb elismerését.
A templomi ünnepségen Graham Bell, az Europa Nostra bizottság igazgatótanácsának tagja beszédében kijelentette: a Kolozsvár Főterén álló templom egyedülálló, és felújítása egész Európában inspiráló. A díj 40 ország elismerése, hiszen egyetemes értékek megőrzéséről szól, célja megjeleníteni a történelmi és a mai Európa közötti kapcsolatot.
Mint mondta, a kolozsvári templom épülete "tanúságtétel", számos nemzedék keze nyoma van rajta, a díj pedig "a részek összességét" ismeri el, mert a felújítás meggyógyította a templom "testét", új életet lehelt belé, ami európai viszonylatban példaértékű. Emlékeztetett, hogy a Szeben megyei Szászalmádi evangélikus templomának a helyreállítását is díjazták az idén.
László Attila Kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa beszédében úgy fogalmazott: a Kolozsvár Főterén álló templom "minden múlandósága ellenére egyre inkább emlékeztet a Mindenhatóra". Örömének adott hangot, hogy már "Európa térképén is jegyzik".
Közölte, hogy a turisták előtt megnyitott istenházát több mint 70 ezren látogatták meg, ami szavai szerint igazolja, hogy "a kemény, becsületes munkának volt értelme".
Oláh Emese kolozsvári alpolgármester szerint a Szent Mihály-templom "ma is élő szimbólum Kolozsvár identitásában, iránytű, 76 méteres tornya - amely Erdélyben a legmagasabb - a szellemi és a lelki irányt is mutatja".
Felidézte: Erdély második legnagyobb templomát példaértékű összefogás eredményeként újították fel, és a közösségnek az a jövőbeni feladata, hogy továbbra is belakja. Hozzátette: a kitüntetés "egész Erdélynek szól", hiszen a Szent Mihály-templom nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély jelképe is.
A felújítást Makay Dorottya és Maksay Ádám tervezőmérnökök ismertették a kutatói, tervezői, felújítási csapat képviseletében, aláhúzva, hogy rendkívül összetett és kihívásokkal teli munka volt, amelynek során a legkorszerűbb technológiákat ötvözték a hagyományos módszerekkel.
Közölték: az Europa Nostra-díj nem csak a szakemberek munkáját ismeri el, hanem mindenkiét, aki hisz abban, hogy a kulturális örökség őrzése közös felelősség. Kiemelték, hogy Románia már 24 Europa Nostra-díjat kapott, amelyek között hat olyan munka volt, amelyet Kolozsvár környékén végeztek el.
Az ünnepség zárásaként leleplezték a Szent Mihály-templom külső falára felerősített plakettet, majd a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar koncertje tette még ünnepélyesebbé az alkalmat.
A vezetők korábban közölték: a kolozsvári Szent Mihály-templom 2016-2022 közötti restaurálása nem csupán szerkezeti és esztétikai helyreállítás volt, hanem egy egész közösség újjáélesztésére irányuló kezdeményezés, amely jelentős hatással volt a turizmusra és a kulturális oktatásra is.
A templom az európai gótikus épített örökség kiemelkedő példája, az Európai Unió, a magyar állam támogatásával újították fel, 2022. augusztus 13-án szentelték újra. Építése a 14. század második felében kezdődött és a 15. század első felében fejeződött be. Jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
Kolozsváron korábban az egykori unitárius püspöki rezidencia, a jelenleg kulturális központként működő Vallásszabadság Háza részesült Európai Örökség Díjban 2022-ben.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A Voks2025 szavazáson több mint két millión szavaztak levélben. Hölvényi György európai parlamenti képviselőt arról kérdeztük, hogy más képviselőkkel beszélve mi derül ki, hogyan állnak az EU tagországok Ukrajna esetleges gyorsított felvételéhez?
"Azt már most jelenthetem, hogy a beérkezett, papíralapú szavazatok száma átlépte a 2 milliót, egész pontosan 2 millió 13 ezernél áll a számláló és ehhez jön még közel negyedmillió online szavazat" - sorolta az eddigi eredményeket a kormányfő.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba? 
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
