Orbán Viktor miniszterelnök (j) megbeszélést folytat Vladimír Dlouhýval, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) elnökével (b2) a Karmelita kolostorban, 2024. szeptember 25-én – MTI /Benko Vivien Cher
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Karmelita kolostorban fogadta Vladimír Dlouhýt, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) elnökét, akivel az európai gazdasági versenyképesség kihívásait tekintették át, és a magyar gazdasági semlegesség terveiről is eszmét cseréltek - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A tárgyaláson részt vett Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is.
Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége 1958-ban jött létre. Több mint 20 millió vállalkozást képvisel tagjai, valamint 1700 regionális és helyi kamara hálózata révén Európa-szerte, ezáltal jelentős lobbitényező uniós szakmapolitikai színtéren.
A szövetség magyar tagja az MKIK - emlékeztetett a sajtófőnök.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
-
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
-
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.