A konszolidáció megalkotója – zalaegerszeg.hu

Gróf Bethlen István a miniszterelnöksége idején a reménytelenségből a reménybe vezette Magyarországot - jelentette ki a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár kedden azon a megemlékezésen, amelyet a politikus születésének 150. évfordulója alkalmából tartottak jelképes sírjánál, a budapesti Fiumei úti sírkertben.

Nagy János hangsúlyozta, hogy Bethlen István életútja alatt két világháború, egy megalázó békediktátum, gazdasági összeomlás, bolsevik és nyilas diktatúra, náci és szovjet megszállás történt az országban. Abban a 74 évben mindössze tíz nyugodt esztendő adatott meg, amely békés építkezéssel telt el, gróf Bethlen István miniszterelnökségének egy évtizede - tette hozzá.

Bethlen István - folytatta az államtitkár - nemcsak politikai teljesítményében, hanem sorsában is osztozott a magyar szabadság hőseivel, Batthyány Lajoshoz és Tisza Istvánhoz hasonlóan ő is a magyar nemzet mártír miniszterelnöke.

Munkája Szent István és IV. Béla országalapító és országépítő munkásságához mérhető, hiszen miniszterelnöksége egy évtizede alatt a reménytelenségből a reménybe vezette Magyarországot - közölte Nagy János.

Hozzátette: miután a második világháború befejezése után világossá vált, hogy Bethlen István nem lesz a megszállók eszköze és a kommunisták szálláscsinálója, büntetésből elnyelte a Gulág szigetvilága, a nemzet pedig elvesztette azt az embert, aki a világégés után egységbe tudta volna kovácsolni a magyarságot.

A vörösök nem engedhették meg, hogy irányításával Magyarország újra egy erős, szuverén és szabad országgá válhasson - emelte ki az államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy Bethlen Istvánnak egy végletekig megalázott, az életképtelenség határáig csonkított, halálra ítélt ország kormánykerekét kellett átvennie, ellenséges utódállamok fenyegetése mellett.

Ebben a helyzetben kapcsolatot teremtett a korábban velünk hadban álló Olaszországgal, elérte, hogy felvegyék Magyarországot a Népszövetségbe, létrehozta a Collegium Hungaricumok hálózatát, és kultuszminiszterével, Klebelsberg Kunóval együtt népiskolák sokaságát építette az országban. Továbbá az elsők között volt, aki a Szovjetunióval való gazdasági együttműködést sem vetette el - sorolta.

Nagy János úgy fogalmazott: nem Bethlen Istvánon múlott, hogy egy újabb szélvihar olyan pusztító erőket juttatott hatalomra Európában, amelyek még a korábbinál is végzetesebb öngyilkossági kísérletbe kergették a kontinens népeit.

"Ezért mi a hálás utókor nevében büszkén hajtunk fejet gróf Bethlen István miniszterelnök születésének 150 évfordulóján életműve és a hazáért hozott áldozata előtt" - mondta.

Móczár Gábor, a megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója rámutatott arra, hogy Bethlen István 1946-ban bekövetkezett halálának körülményeiről 1993-ig semmit nem lehetett tudni. Akkor kerültek elő szovjet levéltári dokumentumok, amelyek világossá tették, hogy a Szovjetunióba hurcolták, mert ki akarták kapcsolni a hazai politikai életből.

A Donszkoj-kolostor melletti temetőben, közös sírba temették el, több száz sorstársával egyetemben. Jelképes hamvait, egy marék földet a nyughelyéről 1994-ben hozták haza Magyarországra és helyezték végső nyugalomra a Fiumei úti sírkertben.

Síremlékét 2001-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság állíttatta, majd a Nemzeti Örökség Intézete születésének 150. évfordulójára teljes körűen felújította - ismertette a főigazgató.

A megemlékezés végén a résztvevők, köztük Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, megkoszorúzták a jelképes sírt.

Gróf Bethlen István az erdélyi Gernyeszegen született 1874. október 8-án, és a Szovjetunióba hurcolása után moszkvai börtönben halt meg, 1946. október 5-én.