Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli sajtótájékoztatón – magyarnemzet/ AFP

Az idei utolsó uniós csúcs zárásaként Orbán Viktor miniszterelnök, Ursula von der Leyen és António Costa tartott sajtótájékoztatót. Az uniós csúcson a többi között az orosz–ukrán háborúról, a közel-keleti konfliktusról és az európai versenyképességről is tárgyaltak a tagállamok vezetői. A csúcstalálkozó elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt, aki ismét elutasította Orbán Viktor karácsonyi tűzszüneti javaslatát és a fogolycserét Oroszország és Ukrajna között.

Orbán Viktor megköszönte az együttműködést az Európai Bizottsággal és Ursula von der Leyennel. A miniszterelnök azt mondta, soha nem látott biztonsági kihívások voltak az elmúlt fél évben: háború van Ukrajnában, a Közel-Keleten, Afrikában, az eszkaláció veszélye pedig állandó. Az illegális migráció és az ezzel járó következmények a schengeni övezet megbénulásával és szétszakadásával fenyegetnek. A gazdasági számok azt mutatják, hogy az Európai Unió veszít a globális versenyképességéből, és a legfőbb gazdasági versenytársainktól egyre inkább hátra maradunk. Mindeközben a többi globális szereplőnek vannak ambiciózus tervei. Nagy stratégiái vannak. Van, aki nagy akar maradni, van, aki pedig megint naggyá akar válni.

– Ezért mi úgy döntöttünk, hogy egy politikai elnökséget fogunk működtetni. Tudják, két lehetőség van, vagy egy bürokratikus elnökséget működtetsz, vagy egy politikait. Hogyha bürokratikusat működtetsz, akkor alapvetően a szokásos ügyek előrevitelét tartod fontosnak. Ha úgy látod, hogy politikai döntések is kellenek, akkor pedig politikai típusú elnökséget csinálsz – fogalmazott Orbán Viktor.

Nekem szerencsém volt, mert nekem nem ez volt az első elnökségem. Onnan tudom a dolgok csínját-bínját meg a két lehetőséget, hogy egyszer már tizenegynéhány évvel ezelőtt vezettem egy elnökséget. Ezért most a második sokkal könnyebb volt, és mertem vállalkozni arra, hogy politikai természetű elnökség legyen. Rengeteg munkát tettünk bele ebbe a félévbe. A teljes magyar államapparátus legjava dolgozott azon, hogy az ügyek előre menjenek
– fogalmazott a miniszterelnök. Az orosz–ukrán háború kapcsán megjegyezte, az a legfontosabb politikai kérdés, ugyanakkor ott lényegében nem volt mozgástere, mert az Európai Unión belül nincs konszenzus. – Ha pedig nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében. Tehát minden, amit a háború ügyében tenni lehetett, azt nem az elnökség keretében, hanem attól függetlenül kellett tenni – mondta a kormányfő.

Önök is ismerik, sok mindent tettünk, most is van az asztalon egy karácsonyi tűzszüneti javaslat, amit nem elnökségi keretben tettünk az asztalra – idézte fel a karácsonyi tűzszünetre vonatkozó javaslatát Orbán Viktor.

A miniszterelnök ezután kitért a versenyképességre. Úgy vélte, a budapesti nyilatkozat történelmi figyelmet érdemel, tekintettel arra, hogy egy egyszerűsítési forradalomra szólít föl, megfizethető energiát irányoz elő, kis és középvállalkozások támogatását irányoz elő, ehhez a feladatokhoz pedig határidőket rendel, és a tervek szerint az Európai Tanács előrehaladást kellene, hogy felügyelje. – Ha versenyképessé akarunk válni, akkor változásokat kell végrehajtani – hívta fel a figyelmet.

Arról is beszélt, hogy a magyar elnökség fontos pontja volt a demográfiai kihívásokért felelős miniszterek első találkozója, hogy megvitassák Európa demográfiai jövőjét. Az uniós bővítéspolitikában pedig a Nyugat-Balkán irányában régóta blokkolt ügyekben sikerült előrejutni – sorolta Orbán Viktor.

Meg lehetett kezdeni a tárgyalásokat Albániával, tartottunk három kormányközi konferenciát, és Szerbiával is elérhető közelségbe került egy kormányközi konferencia megszervezése, két és fél év óta nem történt ilyen típusú előrelépés – emelte ki.

Orbán Viktor egy újságírói kérdésre elmondta, mindenki szeretne tartós és hosszú megoldást, békét, tartós békét, és mindenki nagy geopolitikai összefüggésekben gondolkodik és beszél és Magyarországnak is megvannak a maga korlátai, így a nemzetközi hatása is csak akkora lehet, amely összhangban van saját magával.

Ezért mi a legutóbbi kezdeményezésben nem nagy geopolitikai, meg békerendezési célokat fogalmaztunk meg. Ezt majd a nagyfiúk. Sokat beszélünk európai értékekről, de szerintem a legfontosabb érték az az élet – fogalmazott Orbán Viktor. – Karácsony lesz. Nem látom annak akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony két-három napjára ne haljanak meg emberek a frontvonalon. Ennek érdekében tettem lépéseket. Hasonlóképpen nem látom akadályát annak, hogy megegyezzenek a felek arról, hogy néhány száz ember, mondjuk 700-700, aki fogoly, az hazamenjen, legalább erre a néhány napra.

Lehet, hogy ez a geopolitikai célok mellett eltörpül, de mégis, ha néhány ezerrel kevesebben halnak meg karácsonykor, és néhány száz vagy ezer apa hazamehet a családjához, az egy európai érdek. Erre tettem javaslatot. Szerintem ez lehetséges – hangsúlyozta Orbán Viktor. Arról is beszélt, hogy az elmúlt három évben világossá vált, a harctéren nincs megoldás a háborúra. – Láttam harcias nyilatkozatokat, katonai manővereket, új fegyvereket, meghalt százezreket, nyomorékká vált százezreket, ki tudja hány százezer özvegyet, meg árvát. Haditerveket is láttam, de egyelőre nem látom, hogy ez a konfliktus megoldódna a harctéren. Ha egy konfliktus nem oldódik meg a harctéren, akkor valami mást kell keresni – mondta, majd hozzátette:

Kommunikáció, megbeszélések, tárgyalások, diplomácia. A diplomáciának vissza kell venni a vezetést a tábornokoktól, mert az eseményeket a tábornokok irányítják. Egyébként nem lesz vége a háborúnak, vagy legalábbis belátható időn belül nem lesz vége, csak veszteségek lesznek újra és újra.

Egy másik kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta, Európa jövője és biztonsága erőteljesen függ attól, hogy a transzatlanti együttműködést fenn tudjuk-e tartani.

A transzatlanti együttműködés fenntartása azt jelenti, hogy együttműködik a transzatlanti erők két pillére, Amerika és Európa. Amerikában január 20-án hivatalba lép egy új elnök. És itt azt javaslom magunknak, európaiaknak, hogy legyen stratégiai türelmünk. Ne csináljunk semmit, amivel megnehezítenénk a későbbi stratégiai együttműködést a transzatlanti kapcsolatrendszerben – mondta. Az egyik újságíró azt kérdezte a kormányfőtől, hogyan fogja Donald Trump lezárni a háborút 24 óra alatt. A miniszterelnök erre úgy felelt:

Nincs semmilyen felhatalmazásom arra, hogy más vezetők szándékairól beszéljek.

António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást, többek között további szankciók elfogadásával.

Az Európai Tanács minden országot sürget, hogy haladéktalanul szüntessen be minden, közvetlen vagy közvetett segítségét Oroszország számára
– fogalmazott Costa. Kiemelte azt is, hogy a tanács egyebek mellett megerősítették, hogy támogatják az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveken alapuló átfogó, igazságos és tartós békét, összhangban az ukrán békeformula kulcsfontosságú elveivel és célkitűzéseivel. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy a nemzetközi partnerekkel egyeztetve támogassa Ukrajna helyreállítását és újjáépítését – tette hozzá.

Ursula von der Leyen azt emelte ki, hogy 2025 sorsdöntő év lesz az orosz–ukrán háború kapcsán. A bizottsági elnök szerint az EU-nak is kitartónak kell lennie, és biztosítania kell, hogy Ukrajna győzzön és erős pozícióba kerüljön. Kitért arra is, hogy Ukrajna energiarendszerét különösen meg kell védeni. A közel-keleti helyzet kapcsán azt mondta, reménykednek egy új, békés rendszerben Aszad uralkodása után. Európa mindent megtesz annak érdekében, hogy Szíriának mindenben segítség a régi útra térni – tette hozzá.

A bizottsági elnök azt is kiemelte, hogy igen eredményes volt a magyar uniós elnökség.

Az Európai Bizottság elnöke szintén nagy sikernek tartja azt, hogy Bulgária és Románia januártól szárazföldön is csatlakozik a schengeni övezethez – amely a magyar uniós elnökség ideje alatt került tető alá.