A párharcot egy remek váltás döntötte el, ugyanis Kónya Zsófia olyan lendülettel lökte be Bácskait, hogy utóbbi már lengyel riválisa előtt tudott befordulni a kanyarba. Az olaszok utolérésére nem volt esély, így a magyar női váltó ezüstérmet ünnepelhetett.
2025. január 18. 23:24
Az ezüstérmes Bácskai Sára Luca, Kónya Zsófia, Jászapáti Petra, Sziliczei-Német Rebeka és Somodi Maja (b-j) a női 3000 méteres váltó versenyszám döntőjének eredményhirdetésén, a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon a drezdai Joynext Arénában 2025. január 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd
A magyarok ezüstérmet nyertek a nők 3000 méteres váltóversenyében a rövidpályás gyorskorcsolyázók drezdai Európa-bajnokságának szombati napján.
A fináléra természetesen bekerült a magyar négyesbe Jászapáti Petra, aki Sziliczei-Német Rebekát váltotta, így az 1000 méter ezüstérmese mellett Kónya Zsófia, Bácskai Sára Luca és Somodi Maja szerepelt. Eleinte a lengyelek diktálták a tempót, a magyarok harmadik helyen "utaztak", majd visszacsúsztak a negyedik helyre. Bácskai szép előzésével egy pillanatra két pozíciót is javított, de végül csak a hollandok maradtak a magyarok mögött, ráadásul a címvédőnél Selma Poutsma el is esett. Ekkor már az olaszok diktálták a tempót az élen és elsősorban az ezüstéremért alakult ki nagy harc a magyarok és a lengyelek között. A párharcot egy remek váltás döntötte el, ugyanis Kónya Zsófia olyan lendülettel lökte be Bácskait, hogy utóbbi már lengyel riválisa előtt tudott befordulni a kanyarba. Az olaszok utolérésére nem volt esély, így a magyar női váltó ezüstérmet ünnepelhetett.
A magyarok második dobogós helyüket szerezték a drezdai kontinensviadalon, előzőleg Jászapáti Petra második lett 1000 méteren. A női váltó ezt megelőzően két éve nyert medált, akkor ezüstérmesként zárt.
Az ezüstérmes a Jászapáti Petra, Kónya Zsófia, Bácskai Sára Luca és Somodi Maja (b-j) a női 3000 méteres váltó versenyszám döntőjének végén, a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon a drezdai Joynext Arénában 2025. január 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd
A drezdai Eb-n vasárnap a férfiak 1000 méteren, a nők a legrövidebb és leghosszabb egyéni távon versenyeznek, majd a kontinensviadal a férfi és a vegyes váltók küzdelmeivel zárul.
Eredmények:
3000 méteres női váltó, Európa-bajnok:
Olaszország (Chiara Betti, Elisa Confortola, Arianna Fontana, Gloria Ioriatti) 4:11.703 perc
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
