Március 23-án időközi országgyűlési választást tartanak Budapest 11-es számú választókerületében. Eddig mindössze két ellenzéki politikus jelentette be indulási szándékát és igényelt ajánlóívet a választási bizottságtól, ők pedig mindketten szembe kerültek már a törvénnyel az elmúlt években.
2025. január 27. 09:57
Hamarosan időközi parlamenti választásra kerül sor Újpesten. A voksolást azután írták ki, hogy tavaly decemberben jogerősen is elítélték garázdaság, testi sértés és választási csalás miatt az újpesti-angyalföldi választókerület egyéni képviselőjét, a DK-s Varju Lászlót. Bár az ellenzéki politikus az eljárás során végig tagadta az ellene felhozott vádakat és koncepciós eljárást emlegetett, végül meg sem várta, hogy az Országgyűlés fossza meg a mandátumától, maga mondott le a hivataláról.
Az elmarasztaló ítélet ellenére háttérbe ugyanakkor nem vonult, a Gyurcsány-párt ugyanis közölte, az időközi választáson is őt indítják. Varjunak minden joga meg is van ahhoz, hogy ismét megküzdjön a korábbi parlamenti székéért, mert
a bíróság a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el.
Nem ő azonban az egyetlen, aki versenybe száll ellenzéki oldalról az újpesti szavazók bizalmáért. A szintén jogerősen elítélt, ex-MSZP-s Szabó Bálint is bejelentette ugyanis, hogy elindul az időközi választáson.
A korábban még Szegeden politizáló Szabó pár éve azért került szembe a törvénnyel, mert 2022-ben egy alkalommal autójával üldözőbe vette Orbán Viktor miniszterelnök konvoját, majd be is vágott elé. A bíróság ezért 2023-ban közúti veszélyeztetés miatt el is ítélte az ellenzéki politikust, a baloldali többségű szegedi közgyűlés pedig, amelynek addig a tagja volt, méltatlanság miatt kizárta a soraiból.
Szabó most az Indexnek azt nyilatkozta, azért indul el Újpesten, mert számára ez nem Varju László körzete, hanem „a benne tovább élő múlt egyik legszebb helyszíne”, idevalósi ugyanis az édesanyja, gyerekként pedig maga is sokat nyaralt a kerületben a nagypapájánál.
Bár Szabó a botrányos politikai akcióival az elmúlt években gyakran vívott ki magának címlapos megjelenést az országos lapokban, a korábbi választások alapján kettejük közül Varju számít az esélyesebbnek. A DK-s politikus 2018-ban és 2022-ben is győzelmet aratott a választókerületben. Legutóbb a kerület korábbi fideszes polgármesterét, Wintermantel Zsoltot utasította maga mögé 50,82 százalékos eredményével, míg jobboldali kihívója a szavazatok 39,08 százalékát szerezte meg.
A kampányidőszak hivatalosan február 1-én indul, az azonban a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról egyelőre nem derül ki, kit indít ezúttal a Fidesz a körzetben.
Lapunk információ szerint
több helyben ismert és népszerű jobboldali politikus neve is a kalapban van, végleges döntés azonban még nem született arról, hogy ki legyen a kormánypártok jelöltje az újpesti időközi választáson.
Elnézve az eddigi indulók névsorát, kijelenthető, hogy nem egy csendes kampányra számíthatunk majd.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
„A kérdés a dokumentumok végleges aláírása. Ez egy nagyon komoly kérdés, amelynek mind Ukrajna, mind Oroszország biztonságát komoly, hosszú történelmi távlatokra kell garantálnia ” – mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy ezért „egyetlen mellélövés, egyetlen érdesség” sem lehet a két ország közötti megállapodásban, beleértve azt is, hogy Volodimir Zelenszkijt illegitimnek tekinti, mivel ötéves hivatali ideje lejárt.
"A nukleáris ipar nagy áttörés előtt áll, komoly kutatások zajlanak annak érdekében, hogy úgynevezett kis moduláris reaktorokat lehessen építeni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy futballpályányi területen, egy-két-három évnyi beruházással kis nukleáris erőműveket lehetne építeni, amelyek egy-egy település vagy egy-egy nagyobb gyár energiaellátását önmagukban tudnák hatékonyan és környezetkímélő módon biztosítani" - tudatta Szijjártó Péter.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
