Svájc: Miközben a hagyományos egyházak zsugorodnak, az iszlám hívők aránya növekszik
A nem vallásosak száma Svájcban 35,6 százalékra emelkedett 2023-ban. Miközben a hagyományos egyházak zsugorodnak, az iszlám hívők aránya növekszik. Emellett körülbelül minden tizenkettedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy tapasztalt vallási diszkriminációt - osztotta meg a svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal adatait a Pro keresztény magazin.
2025. február 6. 12:08
2013-ban még a svájci lakosság 38 százaléka vallotta magát a katolikus egyházhoz tartozónak, 2023-ban már csak a lakosság 30,7 százaléka, míg 19,5 százaléka az evangélikus református egyházhoz tartozott (2013: 26,1 százalék). Az „egyéb keresztény vallási közösségek” (5,8 százalék) és a zsidó vallási közösségek (0,2 százalék) tagjainak száma nem változott a tíz évvel ezelőttihez képest.
Az iszlám vallási közösségekhez tartozó lakosság aránya a 2013-as 5,1 százalékról, 2023-ra 6,0 százalékra emelkedett.
A hivatalos svájci statisztikák szerint 2023-ban a 15 éves és annál idősebb lakosság 35,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik semmilyen valláshoz. Ez 2,1 százalékponttal több, mint 2022-ben (33,5 százalék). Tíz évvel ezelőtt a nem vallásosok a lakosság 22,2 százalékát tették ki Svájcban.
A statisztikák szerint 2023-ban a svájci lakosság mintegy háromnegyede (74 százaléka) évente legfeljebb ötször látogatott el vallási intézménybe, hogy részt vegyen egy istentiszteleten vagy misén. Ennél sokkal jobb az arány az evangélikusoknál. Az evangélikus gyülekezetek tagjainak 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább hetente egyszer részt vesz egy istentiszteleten.
A felmérés alátámasztja a muszlimok nagyobb aktivitását a vallásuk gyakorlásában. A vallási hovatartozással nem rendelkezők után az iszlám közösségekben van a legnagyobb arányban azok, akik azt nyilatkozták, hogy a felmérést megelőző egy évben soha (46 százalék) vagy hetente egyszer (13 százalék) nem vettek részt istentiszteleten.
A hivatalos statisztika először foglalkozott a vallási hovatartozáson alapuló diszkrimináció kérdésével is. A diszkrimináció tehát minden olyan gyakorlatot leír, amelyben egy személy (vagy embercsoport) jogait korlátozzák, egyenlőtlen vagy intoleráns bánásmódban részesülnek, megaláznak, megfenyegetnek vagy veszélybe kerülnek.
A legfrissebb felmérés szerint a teljes lakosság 8,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a felmérést megelőző egy évben vallási hovatartozása miatt diszkriminálták őket.
Svájc népessége 2011 és 2023 között közel 1 millió fővel emelkedett, a 2023. június 30-a népszámlálási adatok alapján 8 902 308 fő. Ekkora emelkedés korábban közel 30 év alatt történt.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az a neoliberális birodalmi szemlélet, amely ma jellemzi a brüsszeli „elit” magatartását, nem csak gátja a tagországok normális együttműködésének, hanem legfőbb ellensége az unió egészséges fejlődésének. Ezt a folyamatot sürgősen meg kellene állítani, mert félő, hogy hamarosan késő lesz – véli Bánó Attila.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kőszegen tartott a minap lakossági fórumot, ahol többek között Orbán Viktor román elnökválasztásról tett kijelentéséről kérdezte a dollármédia egyik meghatározó orgánuma, a 444. A KDNP elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mögött áll.
A jogállamiság követelménye az Európai Bizottság elnökére is vonatkozik. A szélsőséges Ursula von der Leyen azt hazudta, hogy Covid-sms-ei már elvesztek. Most fény derülthet a gigászi korrupcióra.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
