Soltész Miklós a 2003-ban létrejött Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum egyik legfontosabb ünnepén, a szebasztei negyven szent vértanúra emlékező kápolnabúcsún mondott köszöntőjében kiemelte azt a hősiességet, amellyel a helyi magyarok kitartanak és kiállnak hitük, valamint a magyar nemzethez való tartozásuk mellett.
2025. március 10. 06:44
Az államtitkár - archív/MTI/Kacsúr Tamás
Egyedülálló az a helytállás, amellyel a kárpátaljai magyarok vállalják a magyarságukat, a hitüket és őrzik a szülőföldet, ameddig bírják, ezért rájuk hősként kell tekinteni - jelentette ki a Nagyszőlős közelében fekvő Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum kápolnabúcsúján Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Soltész Miklós a 2003-ban létrejött Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum egyik legfontosabb ünnepén, a szebasztei negyven szent vértanúra emlékező kápolnabúcsún mondott köszöntőjében kiemelte azt a hősiességet, amellyel a helyi magyarok kitartanak és kiállnak hitük, valamint a magyar nemzethez való tartozásuk mellett.
Kijelentette: a háború sehova nem vezet, "csak a békesség, az a mi fegyverünk és az a mi éltető erőnk". Szavai szerint fölcsillant a béke reménye, "de mégis kellenek azok a hősök, akik ki merik ezt mondani".
Soltész Miklós leszögezte: "ez nem a mi háborúnk", de Magyarország minden segítséget megad a rászorultaknak, elesetteknek, nemcsak magyaroknak, de ukránoknak, ruszinoknak, románoknak, és "ami a legfontosabb, segítette az itt élőket".
Az államtitkár felszólította az intézmény diákjait, hogy otthonukban közösen imádkozzanak a békéért. A háború értelmetlen, "a béke az, ami elhozza ennek a sokat szenvedett népnek és földnek a boldogulást" - mondta Soltész Miklós.
A brüsszeli döntéshozóknak el kellene jönniük az itt élő gyerekek és emberek közé, hogy lássák a szenvedésüket, és akkor belátnák, hogy nem fegyvereket és katonákat kell küldeni, hanem a békésséget kellene szolgálni - tette hozzá.
"Mi a magyar kormány részéről és magyar emberek részéről ezt tudjuk tenni, és ezt fogjuk tenni a jövőben is" - nyomatékosította Soltész Miklós államtitkár.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
