A román hatóságokhoz intézett, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott dokumentum rámutat, a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.
Utoljára frissítve: 2025. március 10. 22:05
2025. március 10. 21:33
Résztvevők vonulnak a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen Marosvásárhelyen 2025. március 10-én. MTI/Kiss Gábor
Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el hétfőn Marosvásárhelyen, a Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.
A román hatóságokhoz intézett, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott dokumentum rámutat, a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.
Emlékeztettek, ez nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát.
Arra is rámutattak, hogy Románia adós az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítésével, az autonómiával kapcsolatos ajánlások és határozatok végrehajtásával.
A kiáltvány elfogadói követelték: Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján, és kérték, hogy a román kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal.
Kérték továbbá, hogy Bukarest támogassa az SZNT múlt héten benyújtott, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, bizonyítva, hogy elkötelezett az európai értékek mellett.
A petíciót elfogadók ugyanakkor tiltakoztak a Székelyföldet hátrányosan érintő közigazgatási reformterv ellen.
A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc körülményeit elevenítette fel, a szomszédos népek, így a románok szabadságvágyára is emlékeztetve.
"Közös sorsunk és elnyomatásunk tanulságaképpen okulnunk kell történelmünkből" - mondta, felidézve, hogy akkor a Habsburg-hatalom szembefordította a magyarokat és románokat, akik a megosztó politika kárvallottjai voltak a nacionálkommunista diktatúra idején is. "Egyedül a szabadság ügye állíthat bennünket egymás mellé" - mondta.
Az EMNT elnöke felidézte: a két nép 1989 karácsonyán egymásra talált "egy történelmi pillanat erejéig", de Marosvásárhely "fekete márciusa" ismét tönkretette az együttes erővel kivívott szabadságot.
"És mindmáig ennek szenvedjük a kárát, amikor is ugyanazon megosztó politikával kurtítják meg romániai magyarságunk emberi és közösségi jogait, és vitatják el tőlünk az önrendelkezéshez, az anyanyelvhasználathoz, a kultúránkhoz, az önálló oktatáshoz, a nemzeti szimbólumainkhoz, a tulajdonainkhoz fűződő elidegeníthetetlen jogainkat" - fogalmazott.
maszol.ro/Rákóczi Kinga
Kijelentette: ismételten ki kell nyilvánítani a székelyföldi történelmi régió oszthatatlan egysége iránti igényt.
A Postaréten egybegyűlteket Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó is levélben üdvözölte, arra kérve a jelenlévőket, ne adják fel a magyarság megmaradásához szükséges stratégiai célokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Kolcsár Károly parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő részéről Kulcsár-Terza József ügyvivő elnök levelét is felolvasták.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke beszédében arra intett, hogy mindenkinek ki kell venni a részét az autonómiaküzdelemből.
Megemlékezés a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen
Marosvásárhely, 2025. március 10. Toni Strubell, a Katalán Nemzeti Kongresszus Nemzetközi Bizottságának tagja beszédet mond a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékművénél 2025. március 10-én. MTI/Kiss Gábor
Az eseményen Toni Strubell, a katalán, Jerzy Gorzelik, a sziléziai és Luke Uribe-Etxebarria, a baszk autonómiamozgalom képviselője is szót kapott. A külföldi meghívottak a politikai céljaik melletti következetes kiállásra bátorították a jelenlévőket, míg az SZNT-t polgári kezdeményezésének támogatásáról biztosították.
A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormány megbízottjának.
Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. Az SZNT e napon a vértanúk emlékoszlopánál évente megemlékezést és autonómiát követelő felvonulást szervez.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
A város költségvetése lyukasabb, mint egy Balaton-parti szúnyogháló, de Karácsony Gergelyt ez sem érdekli - fogta magát, és lelépett. Mert ha valamit igazán tud, az az, hogyan kell elbújni, amikor felelős döntést kéne hozni - írta közösségi oldalán Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes.
A korrupt brüsszeli szélsőség, miután a saját zsebét megtömte, a szorgalmas magyar gazdákat a szegénységbe akarja taszítani. A kormány ellenáll a hungarofób - tehát rasszista - EU-támadásoknak.
Amikor valaki elhatározza, hogy belevág a saját vállalkozásába, az első hivatalos lépések egyike a cégforma kiválasztása. Ez a döntés nemcsak az indulás módját, hanem a jövőbeli működést is alapjaiban határozza meg. Milyen adózási szabályok vonatkoznak majd ránk? Mekkora felelősséget vállalunk? Hogyan fog minket látni a piac és az ügyfelek? A megfelelő cégforma segíthet abban, hogy zökkenőmentesen induljunk, és abban is, hogy hosszú távon életképesek maradjunk.