Hölvényi György: az európai intézményrendszer mára túlhatalmasodott és szerepet tévesztett
Hölvényi György leszögezte: "Európa minden ellentmondásossága ellenére még mindig a világ legjobb helye, és a következő generációkon fog múlni, hogy ez így is maradjon", ugyanakkor a kontinensen a pénzvilág növekvő befolyása és a liberalizmus térnyerése is szélsőséges.
2025. május 23. 20:33
MTI
Az európai intézményrendszer mára túlterjeszkedett, túlhatalmasodott, szerepet tévesztett, a bürokratikus érdekek olyan nemtelen színterévé vált, amely figyelmen kívül hagyja a nemzeti sajátosságokat - jelentette ki Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP) képviselője pénteken Budapesten.
A Szent István Intézet szervezésében megrendezett Schuman-terv ‘75 - Az Európai kereszténydemokrácia múltja, jelene és jövője című konferencia nyítóelőadását tartó, a Patrióták Európáért frakció tagjaként dolgozó kormánypárti politikus egyebek mellett arról beszélt, hogy a 75 évvel ezelőtt Robert Schuman francia külügyminiszter által bemutatott terv olyan dokumentum volt, amely Európa állapotát egy különleges ember szemszögéből mutatja be, hogy mit és hogyan kell rendelni a "közös főhatóság alá", és ma is kérdés az, hogy nemzetek közötti vagy nemzetek feletti Európára van-e szükség.
A KDNP-s képviselő felidézte, hogy a II. világháborút követően szükség volt egy együttműködésre, integrációra, amely az anyagi felépülést és a megbékélést tette lehetővé, és erre ma is szükség van. Robert Schuman fogalmazta meg azt, hogy ezek megvalósításához kellenek az európai intézményrendszerek - emlékeztetett.
Hölvényi György leszögezte: "Európa minden ellentmondásossága ellenére még mindig a világ legjobb helye, és a következő generációkon fog múlni, hogy ez így is maradjon", ugyanakkor a kontinensen a pénzvilág növekvő befolyása és a liberalizmus térnyerése is szélsőséges.
A schumani elvek kulturális és morális értelemben ma is keresendőek - mondta, hozzáfűzve, hogy Európa nemzetközi tekintélye meggyengült, csoportérdekek harca folyik, és bár Európára, együttműködésre szükség van, nem mindegy, hogy milyenre.
Vélekedése szerint ahhoz, hogy előre haladhassunk, vissza kell fordulnunk, és a túlvilági, a keresztény gondolatok nélkül ma sem értelmezhetőek Schuman elképzelései Európáról.
A kereszténydemokrata politikus arra is emlékeztetett, hogy annak idején Robert Schuman is versenyt akart, de egyenlő esélyekkel, és ennek kapcsán azt a kérdést tette fel: vajon van-e ma az EU-ban egyenlő versenyesély.
A húsvétvasárnap elhunyt Ferenc pápa gondolatait felidézve a politikus úgy fogalmazott: a 21. században a pénzügyi szektor uralkodik a politika felett. Szerinte ma Európában igazságosság helyett sok esetben önkényesség és diszkrimináció látható.
Úgy vélekedett, hogy a politikában a keresztényi tanítást szem előtt tartva közvetetten kell megújulni. A világnézeti alapon történő politizálás előtérbe helyezését szorgalmazta.
A folyamatosan megújuló kereszténydemokráciának emberközpontúnak kell lennie - mondta az EP-képviselő, és helytelennek nevezte, ha ez elé más szempontokat helyeznek.
Kiemelte "az Isten által teremtett ember kultúrájának" fontosságát, egyben azt nehezményezte, hogy "a jólét kiiktatta az Istent".
"Nincs más hátra, a fejére állított gondolkodást és cselekvést a talpára kell állítani" - fogalmazott.
Hölvényi György kiemelt fontosságúnak nevezte a keresztények felelősségét, és azt hangoztatta, hogy nem szabad a tömegek masszájába bújni.
Szerinte a kereszténydemokráciának - amely megfogalmazása szerint elsősorban nem pártpolitizálást jelent - jó értelemben véve kell mozgalmi jellegűnek lennie, a közösségekre kell épülnie. Azt mondta: büszke arra, hogy a kereszténydemokrata értékrendű emberek szeretnek együtt lenni, van köztük egyfajta értékazonosság.
Új civilizációs kultúrát kell teremteni, ez azonban az újra felfedezett és megélt egyéni hitet is jelenti - fogalmazott.
Az embernek újra fel kell fedeznie a saját hitét és a párbeszéd szükségességét is, ez pedig reményt adhat a jövőre nézve - hangsúlyozta Hölvényi György.
A rendezvényen részt vevők egyebek mellett arra a kérdésre is keresték a választ, hogy milyen most Európa, és milyennek kellene lennie a 75 évvel ezelőtt bemutatott Schuman-terv és a kereszténydemokrácia alapján.
A konferencián elhangzott, hogy annak idején milyen sok ellenállás övezte a Schuman-terv bevezetését, amely ugyanakkor a több évszázados német-francia ellenségeskedés után borítékolta a megbékélést, ez pedig a mai turbulens időszakban különösen aktuális.
Érdemes elképzelni, mit gondolna Robert Schuman, ha ma közöttünk lenne, és végigsétálna Berlin vagy Párizs utcáin egy olyan időszakban, amikor Európában a szociális jólét is elillanóban van, amikor népessége folyamatosan csökken, ahol a keresztény tanítások nemcsak gúny tárgyát képezik, hanem a keresztények egyre inkább üldöztetést is szenvednek - mondta Máthé Zsuzsa, a rendezvényt szervező Szent István Intézet igazgatója.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Hölvényi György leszögezte: "Európa minden ellentmondásossága ellenére még mindig a világ legjobb helye, és a következő generációkon fog múlni, hogy ez így is maradjon", ugyanakkor a kontinensen a pénzvilág növekvő befolyása és a liberalizmus térnyerése is szélsőséges.
Szakály Sándor hangsúlyozta: Antall József úgy vélte, hogy a magyar nemzetnek mindenki a tagja, aki bármilyen formában magyarnak érzi magát. Ez az üzenet ma is aktuális – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: érdemes azon gondolkodni, hogy az Antall-kormány által kijelölt út hogyan vihető tovább a 21. században.
Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évbenOrbán Viktor azt mondta, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évben szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén. szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén.