Foltán László olimpiai bajnok kenus, a Százak Tanácsának elnöke, Prokopp Mária művészettörténész professor emerita és Rieger Tibor M. S. mester-díjas művész, a szobor alkotója a legendás főpap bronzalakjánál - Magyar Kurir/Merényi Zita

Május 31-én a mariazelli bazilikában Mindszenty József bíboros tiszteletére és boldoggá avatásáért Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke mutatott be koncelebrált szentmisét, melynek szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök volt. A nagyszabású ünnepen megáldották és leleplezték Rieger Tibor M. S. mester-díjas művész bronzból készült Mindszenty-szobrát.

A mariazelli bazilikában összegyűltek a zarándokok Magyarországról, Csehországból, a Felvidékről és Erdélyből. A legtöbben Budapestről, Győrből, Szombathelyről, Zalaegerszegről, Mosonmagyaróvárról és Veszprémből érkeztek, a Via Sacra Zarándok Utazási iroda, a Mindszenty Alapítvány és a Magyar Kurír szervezésében.

Amikor Mindszenty bíboros 1975. május 6-án Bécsben, az Irgalmasrendi Kórházban elhunyt, VI. Pál pápa így jellemezte őt: „Egyedülálló pap és jó pásztor volt.” Mindszenty bíboros története a kereszté, amelyet mindig méltósággal és rendíthetetlen hittel hordozott.

1948. november 18-án, elfogatására készülve írta a főpásztor: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám népem szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos. Nem vádolom vádlóimat… Szívből megbocsátok nekik.” Mindszenty József szilárdan állt a történelem egy nehéz évszázadában, amikor Európát két világháború, a náci és a kommunista diktatúra borzalmai pusztították, bekövetkezett a trianoni békediktátum és az 1956-os szabadságharc vérbe fojtása.

Első erőforrása a szülői ház volt, az ima és az erényes élet helye, ahol hetente kétszer böjtöltek, esténként térden állva mondták a közös imádságot. Az édesanyja, Borbála imádsága és szeretete Mindszenty egész életét végigkísérte, beragyogta a börtön falait is.

Édesapja községbíró és több testület elnöke volt. Amikor a kis Józseffel szavazni indultak, az édesapja, Pehm János a fia kezébe adta a nemzeti színű zászlót: Úgy markold, Jóska, ezt a zászlót, hogy se ember, se vihar ki ne tépje a kezedből!” Vannak-e ma is ilyen családi otthonok, amelyek az ima és az erényes élet bölcsői?

Mindszenty József bíboros szilárd helytállásának második forrása a fáradhatatlan lelkipásztori munka volt. Zalaegerszegi plébánossága alatt 19 templomot és 9 iskolakápolnát építtetett fel, 8 egyházi iskolát, 3 kollégiumot és egy idősotthont hozott létre. A szegényeken tűzifával, élelemmel, ruhával segített; évente 35 diák taníttatását fizette. Amikor a második világháború után bérmált, az éhezők miatt csak egyszerű ebédet fogadott el a plébánosoktól. Ha nem így alakult, a leves után kiment a temetőbe a papi sírokhoz imádkozni.

Veszprémi püspöksége alig másfél éve alatt új plébániák egész sorát alapította, és 11 új katolikus iskolát hozott létre. Később Máriaremetére több mint százezer férfinak vezetett gyalogos zarándoklatot, az általa meghirdetett Mária-év eseményein pedig összesen mintegy 4 és fél millió ember vett részt. Vajon vannak-e ma hozzá hasonló fáradhatatlan lelkipásztoraink?

A kommunista pártállam nem tűrte sokáig Mindszenty bíboros sziklaszilárd kiállását, közép-európai bíboros társaihoz hasonlóan ő sem kerülhette el a vértanúsorsot. Rákosi Mátyás 1948. december 16-án Moszkvában kapta meg Sztálintól a bátorítást az elfogatásához. Mindszenty bíboros így írt erről: „Én láttam a mennyezetig vérrel befrecskelt pincéket, a vízvezeték csöveire akasztottakat, hallottam a teherautók motorjainak berregését a halálpincék előtt, hogy a megkínzottak segélykérést ne hallják künn…”

A kirakatper előtti hetekben az ételébe idegrendszert károsító mérgeket kevertek, éjszakánként órákon át verték, megalázták, nem engedték egy percre sem aludni. Amikor azután 1956-ban, a szabadulása után megszólalt a rádióban, kifejezte, hogy senkivel szemben nem őriz haragot a szívében. Az egyik papja a szabadulása után meglátta arcán, hogy Mindszenty a börtönben szent lett.

A mariazelli Mindszenty-szobrot Rieger Tibor M. S. mester-díjas szobrász alkotta. A művész Mindszenty alakját több alkalommal megformálta, a bécsi irgalmasrendi kórházban bronz mellszobra őrzi a bíboros alakját, a márieremetei kegyhelyen, valamint Fatimában is áll Minszdenszty-szobra, utóbbi fehér márványból készült.

Mint a Magyar Katolikus Lexikon írja:  1487-es följegyzés szerint „Lajosnak 20 ezer embere volt, a törököknek 80 ezer, amin annyira megijedt, hogy menekülésre készült. Azonban az álom elnyomta, és álmában megjelent neki a celli Szűzanya, kinek csodatevéséről már előbb is hallott, és bátorítván őt meghagyta neki: támadja meg bátran az ellenséget, mert győzni fog, s ennek zálogául képet tett a mellére. Mikor a király fölébredt, a képet kezéhez vette, s elbeszélte álomlátását a vitézeinek, akik megörültek és fölbátorodva az ellenségre ütöttek, azt megverték és azután, amint fogadalmat tettek, seregesen Cellbe indultak. Mivel Lajos király az ott állott kápolnát (sacellum) igen szűknek találta, tehát lebontatta és a mostan fennálló templomot saját költségén fölépíttette.

A Nagy Lajos királyunk által emeltetett bazilika belseje - magyarkurir

Fölajánlotta egyúttal az említett, arannyal és drágakövekkel díszített képet,... szentruhákat, számos más ékszert..., melyek mind címerével vannak ellátva és mind e napig a kincstárban őriztetnek.” - Lajos kir. és felesége, Erzsébet vsz. 1378. VI: járt ~ben, amikor lányukat, Hedviget eljegyezték Lipót osztrák herceggel. A kk. gótikus szentély, a régi kegykápolna és a 14. sz. tornyos csarnoktp. építésében Lajosnak döntő része volt, ezért a 17. sz. barokk átépítést, melynek során csak a gótikus torony maradt meg, a m-ok súlyos nemzeti sérelemnek érezték. 

A szöveg Vámossy Erzsébet Magyar Kurírban megjelent cikke alapján, valamint a Magyar Katolikus Lexikon idézésével készült.