Varjak: a nagyvárosi brigantik

Szerző: Gondola
2026. október 20. 19:00
A varjúfélék döntéshozatalért felelős agyterülete arányaiban szinte ugyanakkora, mint a főemlősöké. És mi minden történik, ha egy ennyire okos madár a nagyvárosokba költözik...?

Két hihetetlen kísérlet

John Marzluff, a Washingtoni Egyetem kutatója egy kísérlet során maszkot viselt, amikor befogott és meggyűrűzött néhány vadon élő varjút. A madarak a procedúrát sértésnek vették, még ha nem is esett bajuk közben. Ezentúl, mikor a kutató maszk nélkül sétált az egyetemi campuson, a varjak békén hagyták, ám amikor felvette az álarcot, a madarak azonnal szervezetten támadni kezdték: fentről bombázták, hangosan károgtak rá, és riasztották a környék összes többi varját is.
 
Az eset érdekessége, hogy az utána eltelt években a maszk miatt támadó varjak száma egyre nőtt: olyan varjak is csatlakoztak a bosszúhadjárathoz, amelyek az őket ért atrocitás idején még ki sem keltek a tojásból.
 
Azaz a varjak kimutathatóan átörökítik a haragot a fiókáikra és a szomszédos csapatokra. A 2006-ban történt gyűrűzés összesen 17 év maszkos vegzálást hozott, mire 2023-ban végre abbamaradt.
 
 
Ez varjúéletben számolva hetedíziglen öröklődő bosszút jelent...
 
A BBC Inside the Animal Mind című természetfilmjében egy vadon élő varjút, akit csak „007”-nek neveztek el, egy elképesztően bonyolult feladat elé állítottak. A cél egy mélyen lévő húsfalat megszerzése volt egy dobozból, amihez egy hosszú pálcára volt szükség. A hosszú pálca viszont el volt zárva egy másik dobozban. A varjúnak 8 lépésből álló bonyolult feladatsort kellett elvégeznie a falat megszerzéséért: egy zsinór felhúzásával megszerezni egy rövid pálcikát, azzal kipiszkálni három kalitkából három követ, azok súlyával lebillenteni és kiszabadítani egy hosszú pálcát, és azzal elérni a húsdarabkát. És... megcsinálta! Egy perc alatt átlátta a helyzetet. (Az izgalmas folyamat itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=AVaITA7eBZE)
 

Hétköznapi varjológia

A tokiói varjak, hogy a kemény héjú diók belsejéhez hozzáférjenek, az autók kerekei elé dobálják a diókat. Felismerve a helyzet veszélyességét elkezdték kihasználni a gyalogátkelőhelyek adottságait: a zebrákra dobják le a diót, így mikor a lámpa zöldre vált, a gyalogosok átkelésével egy időben szállnak le a feltört diókért.
Svédországban és több európai nagyvárosban olyan intelligens automatákkal kísérleteznek, amelyekből a varjak eldobott csikkekért és kupakokért cserébe mogyorót kapnak. A legfrissebb etológiai megfigyelések szerint azonban
 
a varjak rájöttek a rendszer hibáira, és pont úgy kezdtek viselkedni, mint egy élelmes, rámenős ember tenné: elkezdték darabokra tépni a nagyobb csikkeket, hogy egy helyett három mogyorót kapjanak, sőt, ha kevesellték a juttatást, szervezetten  zaklatták a gépeket utántöltő munkásokat.
 
 
A varjak zaklatásáról egy indiai férfi, Shiva Kewat is sokat mesélhetne, aki arról vált híressé, hogy amint kilép az utcára, bosszúszomjas varjak rohamozzák meg. A hadjárat előzménye állítólag egy szerencsétlen félreértés: egy varjúfiókát akart megmenteni, amely a háza közelében egy vashálóba akadt, ám a mentőakció nem járt sikerrel, a fióka elpusztult. A tetőkről figyelő varjak számára a jelenet annyit jelentett: ez az ember megölt egy varjúfiókát. Azóta, akárhányszor kilép a házából, varjak támadják meg, csőrükkel és karmaikkal igyekeznek kárt tenni benne, és ez mát évek óta így megy, épp úgy, mint Marzluffék kísérletében.
 
Nem támadnak meg más embereket, de őt egy tömeg közepén is képesek kiszúrni.
 
Egy szó mint száz, a varjak problémamegoldás és emlékezet tekintetében bőven elérik egy hétéves gyerek szintjét, és képességeiket fel is használják az élet minden területén önmaguk és a közösségeik érdekében.

Podcast