Az első és máig egyetlen magyar irodalmi díj, amely eljutott a Föld összes kontinensére. Az alapítvány más kultúrákban ragyogtatja fel Balassi Bálint költészetét.
2024. november 12. 18:27
A Balassi Bálint-emlékkardok a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tartott díjátadón 2024. február 14-én. Ekkor Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító kapta az elismerést. MTI/Szigetváry Zsolt
Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot jövő februárban, Bálint napon - tájékoztatta Molnár Pál, a díj alapítója, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke az MTI-t kedden.
Mint írta, Tóth Erzsébet a kortárs magyar irodalom elismert alakja, első kötete 1979-ben jelent meg Egy végtelen vers közepe címmel.
A versek mellett prózát is alkot, népszerű esszékötete A macskám Pasolinit olvas címmel látott napvilágot 2019-ben.
A közelmúltban jelent meg Én lettem volna című önéletrajzi kötete, amelyben az utóbbi évtizedek magyar irodalmi életébe avatja be az olvasót - tájékoztatott az alapítvány elnöke.
A másik díjazottról, Farkas Endre Györgyről a tájékoztató felidézi, hogy Magyarországon született, holokauszttúlélők gyermeke. Családja az 1956-os magyarországi forradalom idején menekült el, és Montrealban telepedett le.
A költő herendi megfogalmazásban – preshaz.eu
Farkas Endre Györgynek tizenegy verseskötete, két színdarabja és két regénye jelent meg - írta a díjalapító, hozzátéve, hogy a műfordító kilenc Balassi-verset ültetett át az Erzsébet-kori angol nyelvre.
Molnár Pál hangsúlyozta, hogy eddig 53 költő és műfordító kapta meg a Balassi Bálint-emlékkardot.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
Magunk alatt fűrészeljük a fát, de a brüsszeli héják azt hazudják nekünk, hogy ez valamiféle sikertörténet. A félrevezetett polgároknak végre fel kellene ébredniük és feltenni a kérdést: mi az ördögöt keresünk Ukrajnában? Miért avatkozunk be egy unión kívüli ország háborújába fegyverekkel és euró milliárdokkal?
Miért titkolózik a főváros? - teszi fel a kérdést Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes, aki egy korábbi főpolgármesteri mintát lát kirajzolódni Karácsony Gergely narratívája mögött.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
