Október 23. - Gulyás Gergely: aki megőrzi múltját, jövőt nyer magának
Létszükség, hogy 1956 hősei mindig is éljenek a hazájukat szerető magyarok szívében, mert aki megőrzi múltját, jövőt nyer magának - hangoztatta Gulyás Gergely a Kolozsvári Magyar Operában csütörtökön, az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján rendezett megemlékezésen a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében 2025. október 23-án. MTI/Kiss Gábor
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: az 1956-os forradalom az egész magyar nemzet kiemelkedő teljesítménye volt, és megmutatta, hogy miként a nemzet, úgy a szabadságvágy határai sem esnek egybe az országhatárokkal.
A magyar forradalom a világ szabadságszerető népeit és polgárait - román polgárokat is - a kommunizmussal szembeni ellenállásra bátorította, a magyarokkal való szolidaritásra indította, Erdélyben diákmegmozdulások kezdődtek, a legjelentősebbek éppen Kolozsváron, illetve Temesváron - emlékeztetett.
Rámutatott: bár a romániai szolidaritási megmozdulások sehol nem voltak erőszakosak, a megtorlás a forradalom hiányában sem maradt el.
A román kommunista vezetésnek az anyaország forradalma ürügyet szolgáltatott a rendszerellenes magyarokkal és románokkal való leszámolásra, valamint arra is, hogy intézmények bezárásával, a magyar nyelvű Bolyai Egyetem megszüntetésével a végletekig megnehezítse a kisebbségi magyar létet.
A forradalom utáni években több mint 25 ezer magyart tartóztattak le, ma sem tudni pontosan mennyien vesztették életüket a magyar forradalom utáni román megtorlásokban - sorolta.
"Miért voltak szolidárisak a magyar nemzet határokon túl rekedt tagjai az anyaországgal, még úgy is, hogy pontosan tudták: az anyaország szabadsága az ő rabságukon nem változtatna? Ha két szóval kell jellemezni az 1956-os hősöket, akkor az a hűség és hősiesség. Hűség a nemzethez és hűség a szabadsághoz. A hősiesség az esélylatolgatás nélküli feltétlen kiállást jelentette" - mondta Gulyás Gergely.
Szerinte, aki egy másik állam fennhatósága alatt élve is kitartott a forradalom mellett, az nem azért tartott ki, mert reménye volt, hanem mert igaza. Leszögezte: a magyar nemzet 1956-ban az igazság mellett állt és a szabadságszerető emberek szolidaritása ellenére egyedül maradt.
"De jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni, hiszen tudjuk, az igazság mögött nem mindig és különösen nem folyamatosan áll a többség"
- tette hozzá.
Kiemelte: a magyarság közös emlékezetének örökké részesei maradnak mindazok, életüket áldozták a nemzet szabadságáért, mert bennük testesül meg mindaz, amely határokra való tekintet nélkül nemzetté formálja a világban szétszóródott magyarságot.
"Tőlünk, szabadságban élő magyaroktól, a nemzet nem követel életáldozatot. Ma az áldozat a szülőföldön maradás, a hazatérés, a kiállás, a nemzet nyelvének, kulturális önazonosságának, kontinensünk nemzeti alapon álló sokszínűségének megőrzése, ezen belül a magyar világ ápolása, megtartása" - fogalmazott a miniszter.
A kolozsvári gálán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: október 23. nemcsak a szabadság, hanem a bátorság, az emberi méltóság napja is, egy nép felegyenesedésének, az igazság kimondásának és a félelem áttörésének napja, az évfordulós alkalmak pedig nemcsak az ünneplésről, hanem a közösségi feladatok számbavételéről is szólnak.
"Mi, itt, Erdélyben, transzilvanistáknak tartjuk magunkat (…) Erdély a szülőföldünk, és otthonunk. Önálló közösségként tekintünk magunkra, és akkor, amikor Budapestre nézünk, akkor megerősítjük kulturális értékeinket, megerősítjük nemzeti identitásunkat, Bukarest felé pedig azért fordulunk, hogy a nekünk járó jogokat és forrásokat megkapjuk. A mi célunk nem lehet kevesebb annál, mint amit eleink megálmodtak: hogy békében, szabadságban méltóságteljes életet élni, egyetértésben építeni a szülőföldet" - fogalmazott Kelemen Hunor.
Úgy értékelte: a szabadság feladat, mert ma sem magától értetődő, tenni kell, dolgozni kell érte.
"A mi dolgunk, hogy az ’56-osok szabadság-levegőjét ne engedjük elnehezülni. Legyen ez a fogadalmunk október 23-án: megőrizni a szabadságot - lakjuk be a szabadságot; megőrizni a méltóságot - és védjük a másokét is; megőrizni az egységünket - mert egységben az erőnk, és közösségben a jövőnk!" - zárta beszédét a kolozsvári ünnepségen az RMDSZ elnöke.





