Kőtár a Parlament alatt
Historizáló eklektika - ez jellemzi Steindl Imre tervét. Barokk alaprajz, részleteiben neogótia. Mindez kevéssé tudatosul bennünk, amikor gyönyörködünk az Országház szépségeiben. 1885-től 1904-ig épült, igaz, már 1894-ben felavatták. Több felújításon ment át, a legutóbbi néhány éve fejeződött be. A felújítások alkalmával már kopottnak minősített díszköveket kicserélték. A már szolgálatukat teljesítő, de még látványos darabokat a kőtárban tekinthetik meg az érdeklődők.
A vízköpő vigyázott a nemes falakra.
A genderfenyegetést idézi föl a rém.
Az őr biztonságot nyújthat a fenyegetés ellen.
Az épület egyik és másik széle épp villamosmegállónyira van egymástól. 268 m hosszú, 123 m széles és 93 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter.
Rémségeket is láthatott a magasból, talán az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortüzet is...
A legmagyarabb Habsburg: József nádor.
És már a napfény: Kossuth a Kossuth téren, körülötte XIX. századi nagyjaink. Horvay János alkotása a szoborcsoport. Először 1927-ben avatták fel, majd a kommunizmusban vidékre, Dombóvárra száműzték. 2013 és 2015 között süttői mészkőből újrafaragták a Horvay János-i alakokat.
Címkép: Sok mindent láttak az épület magasából. Ma a lapidárium homályában fogadják a közönséget - Molnár Pál felvételei
