Vajdahunyad vára
A vajdahunyadi vár középkori eredetű, épségben megmaradt magyar erőd Dél-Erdélyben. Amikor Vajdahunyadon járt - Bemmel -, Petőfi gyönyörű verset írt róla. Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A vajdahunyadi magyarok meggyőződése, hogy Hunyadi János apja Zsigmond magyar király. 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk kenzének, Hunyadi János törvény szerinti apjának adományozta a hunyadi birtokot. Hunyadi János kormányzósága alatt itt élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az erődítményt Hunyadi János ekkor építette lovagvárrá. A visegrádi központú Szent György Lovagrend művészeti tagozata a napokban meglátogatta a magyar erőséget.
A várra vezető híd előtt Nepomuki Szent János szobra.
Lovagterem. 1618-ban került a Bethlen család tulajdonába az erősség, azt Bethlen Gábor külső védművekkel erősíttette meg.
A lovagterem Zsolnay-kőlapjai.
Oszlopfő a lovagteremben.
Kőajtó a várudvaron.
Udvar. Az árkádsort Steindl Imre, a Parlament megálmodója tervezte.
Ablak a várfolyosón.
Étkező sarok a konyhában.
Imafülke. Az erőd 1784-ben védelmet szolgált. Ekkor a vármegyei nemesség ide menekült egy oláh támadás elől. .
Szilágyi Erzsébet hálószobájában, akkori stílusban készített ágy.
Részlet a várból. 1854-ben tűz pusztította a magyar értéket.
A középkori magyar építészet legendás remeke. Az 1896-os millenniumi tárlat Alpár Ignác által tervezett Történelmi Épületcsoportját jelentős részben a vajdahunyadi vár ihlette.
Címkép: a magyar vár mai kapujához fahíd vezet - Molnár Pál felvételei.
