Elengedhetetlen, hogy tömeges gyártással felkészüljön a Magyar Honvédség is a drónok alkalmazására.
- Ezredes úr, Ön mint egykori kitűnő harckocsizó parancsnok hogyan látja: az ukrajnai tapasztalatok alapján miért kell minél gyorsabban áttérni a drága harckocsik beszerzéséről az egyébként magyar találmányként megjelent drónok tömeges gyártására, és az ezek kezelésére alkalmas katonák kiképzésére?
- Azt gondolom, hogy a drónok nyilván megváltoztatták a hadviselést, most 20-20 km-rel hátrébb tolódott a harckocsik elhelyezése. Másrészt a drónok 50 %-a a felderítéséért 50 %-a a halálesetekért felelős a harctéren. Emellett meg kell állapítani, hogy a drónok mint közel húszezer dollár értékű eszközök kiiktatják a tiz-tizenöt millió dollár értékű harckocsikat. Nem véletlen, hogy 19 zászlóaljnyi köteléket akar az orosz haderő rendszerbe állítani, azaz mind a szárazföldi erők,mind a tengerészgyalogos, légideszant alegységeknél lesznek drónkezelők, akik támogatják a fegyvernemek harcát. A drónokat egy jól felépített stratégia mentén stratégia műveleti és harcászati szintre kell előkészíteni. Ez azt jelenti, hogy a stratégiai felderítésben a műveletek támogatásában, akár logisztikai biztosításában is nagy szerepet játszhatnak a nagy teherbírású drónok, a logisztikai utánpótlás vagy éppen a sérültek kimentése kapcsán. Nagyon fontos, hogy az úgynevezett öngyilkos vagy kamikáze drónok tömegesen alkalmazhatók a személyi állomány és a harckocsik ellen is, tehát elengedhetetlen hogy ezekkel nagy számban rendelkezzen egy modern haderő, mint a magyar honvédség is. Emellett a felderítésre a tüzérségnél, a tűz vezetésére, a tűz pontosítására, áthelyezésére, a hatásuk felmérésére rendkívül alkalmas.
Általában rendkívül fontos a drónok szerepe a felderítésben, amelyek már a betanított mesterséges intelligencia által fel tudják deríteni, azonosítani tudják a célokat és azoknak a megsemmisítési módját. Ezért azt gondolom hogy elengedhetetlen hogy tömeges gyártással felkészüljön a Magyar Honvédség is a drónok alkalmazására.
A harctéren megjelent sün, rácsos, teknős, és pitypang típusú harckocsik zsákutcát jelentenek a harckocsi-fejlesztésben.
- Orosz források szerint naponta több mint ezer ukrán katona hal meg vagy sebesült meg súlyosan a kelet-ukrajnai frontharcokban. Maradva a sebesülteknél: a végtagjaikat vesztő vagy mozgásképtelenné váló ukrajnai fiatalemberek tömege hogyan és meddig lesz ellátható az ukrán egészségügy által?
- Az ukrán haderő rendelkezik a legjobb nyugati típusú lövedékálló mellénnyel, protektorokkal amikkel próbálják a lőtt sebeket kiküszöbölni. Viszont az orosz tüzérség hét-nyolcszoros fölénye, a sikló bombák döntő fölénye, a légierő légi fölénye és egyes körzetekben a légi uralma, valamint a drónok döntő többségét az oroszok alkalmazzák. Általában a végtagok sérülnek, az ukrán katona orvosok elmondása szerint ritka a lőtt seb, inkább a robbanás következtében a repesz sérülések következtében lehet arról szó hogy ezek a sebesülések bekövetkeznek. Az ukrán egészségügyi miniszter elmondása szerint 2025-ben 700 000 fővel növekedett a különböző harctéri sebesülések következtében az egészségügyi rendszert terhelők tömege. Azt mondhatjuk, hogy ezeknek az embereknek az ellátása, rehabilitálása rendkívül sok pénzt vesz igénybe, nagyon nagy társadalmi segítséget igényelne, hogy olyan munkákat tudjanak végezni, amit egy kézzel vagy esetleg láb nélkül el tudnak látni. Hosszú ideig ez a rendszer nem fenntartható.
- Európa fizesse az Amerikában gyártott fegyvereket, amelyeket Ukrajnának ajándékoznak. Trump elnöknek és az USA hadiiparának ez hatalmas üzlet, az EU-nak gazdasági katasztrófa. Milyen rejtett érdekek alapján járult hozzá Brüsszel ehhez a háborút elnyújtó gyerekes egyezséghwz?
- Úgy gondolom, a brüsszeli vezetés 3-as nyomásban van, ez azt jelenti hogy van egy stratégiai mellőzöttsége, hiszen az amerikai Egyesült Államok nem adott nekik szerepet a békefolyamatban, bár szeretnének ebben részt venni, és átírni a béketerveket. A 2. nyomás az a gazdasági részen jelentkezik egyrészt az amerikai vámok formájában, másrészt Kína „egy övezet - egy út” elméletét gyakorlattá váltja azzal, hogy Európát is elárasztja az kínai elektromos autókkal, illetve ide irányítja a gyártást, a továbbfejlesztést, így Európa egyre inkább háttérbe szorul a hagyományos autóival. Harmadsorban óriási problémát jelent, hogy amíg Oroszország évente 7 millió és 7,5 millió lőszert gyárt, addig Európa 2 -2,5 millió lőszert tudott biztosítani egy év alatt Ukrajnának. Azaz Európa nincs készen arra, hogy hadviselő félként Oroszországgal meg tudja mérni magát, hiszen Magyarország 2016-ban, a legtöbb ország pedig 2022-ben kezdte el a haderő átszervezését, haderőreformot, új technikai eszközök beszerzését. Ez általában 10 éves folyamat, sok évvel elkésett az európai vezetés és az európai NATO országok többsége is. Erkölcsi tekintetben pedig szintén az a megállapításom, hogy a háború elején 2022-2024 között kisöpörték azokat a készleteket, amit a kelet európai országok harci technikai eszközei jelentették, tehát először olyan technikákat adtak át, amelyek elavultak voltak, a későbbiekben is nagyon kis számban került modern harckocsi a ukránok oldalára. Ez 200-300 darabban mérhető, gyalogsági harci járművekből 700-800 darabot biztosítottak, önjáró tüzérségből, illetve vontatott tüzérségből1000 darabot. Ezekkel az eszközökkel Ukrajna harcolhatott, de nem érhetett el sikereket. Azt gondolom, ha komolyan gondolták volna, hogy háborúzni tudjon Ukrajna, sokkal több és minőségibb eszközöket biztosítottak volna számukra. Egyszer Hakkani afganisztáni vezető fogalmazta meg: „Kapunk fegyvert, hogy harcolni tudjunk de olyan fegyvereket nem kapunk, hogy győzni is tudjunk.”
Az európai vezetést tehát háromszoros kényszer hatása alatt egyezett bele abba, hogy Amerika gyártsa a fegyvereket, Európa megveszi, Ukrajna pedig ellövi. Azt gondolom hogy ez egy nagyon hosszú távra eszkalálhatja, illetve elnyújthatja még a konfliktust, és azok a milliárdok (90 milliárd, plusz hétszáz milliárd, plusz nyolcszáz milliárd) fenntarthatatlan, Ukrajnának ezek ígéret szintjén fognak maradni.
.
