Brit migránspolitika: kitoloncolás, Ruandába telepítés
2023. március 21. 09:09
Drákói szigorral próbálja megállítani az illegális bevándorlást London. Egy készülő új törvény szerint mindenkit kitoloncolnak, aki biztonságos ország érintésével érkezik az Egyesült Királyságba. A tervek szerint a migránsokat Ruandába telepítenék.
Egy építőipari szakképzési központ végzőseivel pózolt Ruandában a brit belügyminiszter a hét végén. A tervek szerint a jövőben az Egyesült Királyságból áttelepített illegális bevándorlók is részt vehetnek a képzésen. Suella Braverman egy épülő lakótelepet is megtekintett, ahol a helyiek mellett az ide szállított migránsok is fedélhez juthatnak.
London tavaly áprilisban állapodott meg a ruandai kormánnyal arról,
hogy a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba mindazokat, akik illegálisan lépnek be a szigetország területére.
A deportált migránsok Ruandában várhatják meg, hogy az Egyesült Királyságban elbírálják menedékkérelmüket. Akit visszautasítanak, az maradhat az afrikai országban. A brit kormány első körben 120 millió fonttal, azaz több, mint 55 milliárd forintnak megfelelő összeggel finanszírozza a programot.
Ám azóta még egyetlen kitoloncolt bevándorló sem érkezett Ruandába, miután több szervezet és magánszemély a bíróságon támadta meg az egyezséget.
Tavaly júniusban az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes döntéssel akadályozta meg, hogy elinduljon az első, néhány fős csoportot szállító repülőgép Kigaliba. Bár decemberben a londoni felsőbíróság jogszerűnek minősítette a programot, a fellebbezések miatt az ügy tovább húzódik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
