Elhunyt az ötvenes évek első felének egyik legkiválóbb magyar kosárlabdázója, Hódy László.
A bajnok – szeged365
A családja közlése szerint Melbourne-ben, 89. életévében pénteken halt meg az 1955-ben Eb-győztes csapat tagja.
Hódy László a Szegedi Postásban kezdte pályafutását, majd a Munkaerőtartalékok SE után a Bp. Honvéd játékosa lett. A válogatottal 18 évesen, 1952-ben a helsinki olimpián a kilencedik helyen végzett, majd 1953-ban Európa-bajnoki ezüstérmet nyert, 1954-ben Budapesten pedig főiskolai világbajnok lett. Az 1955-ös budapesti Eb-n a címvédő szovjetek elleni kulcsmérkőzésen kiemelkedően játszott: a Népstadionban 82-68-ra megnyert meccsen húsz pontot dobott.
Testvére, Hódy János is tagja volt az Európa-bajnok csapatnak. Hiába volt ugyanakkor a nagy siker, a vezetés nem támogatta a csapat indulását az 1956-os melbourne-i olimpián. Hódy László 1956 végén több társával és menyasszonyával, későbbi feleségével elhagyta az országot, később Ausztrália felé vették az irányt.
A kosárlabdával távol Magyarországtól sem szakított: az Adelaide Budapest csapatával sokszoros ausztrál bajnok lett. Hódy 1964-ben már az ausztrál válogatottal szerepelt a tokiói olimpián. Ő volt az első kosaras, aki két ország színeiben is játszhatott az ötkarikás játékokon. Az új hazájában Les néven ismert és tisztelt Hódy 1972-ben intett búcsút a játéknak. 1989-ben minden idők legjobb ausztrál kosárlabdázójának választották. 2012-ben a magyar kosárlabdázás halhatatlanjai közé került. A 31-szeres válogatott center életrajzi könyve előbb angolul, majd 2017-ben magyarul is megjelent "Osztályidegentől a halhatatlanig" címmel.
Hódy László búcsúztatására június 6-án kerül sor helyi idő szerint 14 órakor. A szertartás interneten keresztül lesz követhető lesz.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
