Recep Tayyip Erdogan további 5 évig irányíthatja elnökként Törökországot, újraválasztása a stabilitás győzelme - olvasható az Alapjogokért Központ közösségi oldalának hétfői bejegyzésében.
Az államfő vezetése alatt Törökország gazdasági és politikai középhatalommá erősödött, és a Közel-Kelet összes konfliktusának utolsó védfalaként milliónyi migránst lát el. Destabilizációja pusztító hatást gyakorolhatott volna Európára, ezért a kontinens hálás lehet a török választóknak, hogy a zűrzavar és káosz helyett a kiszámítható stabilitás mellett tették le a voksukat - írták.
Erdogan győzelme kulcsfontosságú pillanatban szavatolhatja azt is, hogy az orosz-ukrán háború ne terjedjen ki, ahogy azt a nyugati szélsőbal erőlteti - tették hozzá. Az Alapjogokért Központ szerint a török baloldali ellenzék ugyanazzal a "katyvasz-koalícióval" próbálkozott, mint tavaly Magyarországon Orbán Viktor ellen. Az "állítólagos jobboldaltól a baloldalon át a kurd kisebbségig érő koalíció ugyanaz a politikai franchise", mint ami a magyarországi közéletből is ismert. Erdogan győzelme jó hír minden békepárti, migrációt elutasító európai számára - áll a bejegyzésben.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.