A Budapest Környéki Törvényszék másodfokon helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság február 1-jén meghozott döntését, amelyben elrendelte a Fővárosi Törvényszék bíráját kávéval leöntő férfi letartóztatását - közölte a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb március 1-ig marad érvényben.
Az ügyben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség indított eljárást - tették hozzá.
A Budapest Környéki Törvényszék a közleményében felidézi, hogy a Fenyő-ügy néven elhíresült büntetőeljárás másodrendű vádlottjának fia január 30-án az ügyben eljáró bíró útját állta, azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a Fővárosi Törvényszék büntetőbíráját, hogy belépjen a tárgyalóterembe. Szándékának úgy adott nyomatékot, hogy a kezében lévő kávét a bíró arcába és ruházatára öntötte.
A gyanú szerinti a cselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és figyelemmel az elkövetés módjára, valamint a sértett személyére, az fokozottan veszélyes a társadalomra - ismertették.
A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája által meghozott végzés ellen a gyanúsított védője az ügyészi indítvány elutasítását, elsődlegesen szabadlábra helyezést, másodlagosan távoltartás elrendelését indítványozta.
A Fővárosi Ítélőtábla február 13-i ülésén a Fővárosi Törvényszék helyett, elfogultság miatt a végzés másodfokú felülbírálatára a Budapest Környéki Törvényszéket jelölte ki, amely csütörtökön az elsőfokon eljáró nyomozási bírói döntés indokaival egyetértve helybenhagyta a gyanúsított letartóztatását, így az véglegessé vált - írták.
A Fővárosi Törvényszék közleményében a Fenyő-ügy név szerint nem említett másodrendű vádlottja Portik Tamás, akit első fokon felbújtóként elkövetett emberölésért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a bíróság.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
