Rétvári Bence: újabb 193 ezer laptopot kaphatnak az iskolák
2024. február 24. 08:03
2022-ben és 2023-ban 120 ezer, illetve 140 ezer laptopot kaptak a tanárok és diákok ingyenesen az iskolákban. 2024 tavaszán további 193 ezer laptop kiosztása várható - tájékoztatta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.
Rétvári Bence a közleményében azt írta, hogy a kormány az eszközök biztosítása mellett "elképesztően sok digitális oktatási tartalmat" is fejlesztett a Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP), másnéven Okosportálon.
Az állami tankönyvek mindkét sorozata elérhető okostankönyv formában, így több mint 200 okostankönyvhöz férnek hozzá ingyenesen a diákok, a tanárok munkáját pedig speciálisan a számukra fejlesztett tartalmak, kézikönyvek segítik - tudatta.
Hozzátette: a tanulást több ezer interaktív feladat és digitális tartalom támogatja.
Ezek között újdonság például az interaktív periódusos rendszer, az új történelmi animációk, a fizika és kémia tantárgyhoz kapcsolódó kísérletek bemutatásához készült videósorozat, az okostérkép vagy a földrajz tananyaghoz készült "Magyarország nagytájai" videoklip-sorozat - részletezte az államtitkár, megjegyezve: összességében már több mint 200 ezer digitális tartalom és 46 ezer feladat található meg az NKP-n.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy "az NKP oldalán az elmúlt három évben 193 millió oldalletöltés történt, közel 6 ezer tanulócsoportban 24 ezer feladat került kiosztásra, feladatonként átlagosan 16-22 diák számára". A portál népszerűségét az is jól mutatja, hogy idén januárban már 2,4 milliós volt a látogatottsága - fűzte hozzá.
Az államtitkár szerint a digitális oktatási tartalmak újabb motivációt adhatnak a tanuláshoz, újfajta élményt nyújtanak a diákoknak.
"Ma már nagy a verseny a diákok figyelméért, ezért fontos lépést tartani a digitális iskolai tartalmak terén is" - mutatott rá Rétvári Bence, hozzátéve: a kormány célja, hogy a magyar diákok készségszinten, a legkorszerűbb eszközökön használják a legkorszerűbb digitális oktatási anyagokat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
