Brüsszel máris fenyegeti Magyarországot, hogy hajtsa végre a migrációs paktumot, máskülönben kötelezettségszegési eljárást indítanak hazánk és a szintén tiltakozó Lengyelország ellen - írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán pénteken.
Zsigmond Barna Pál közölte: a baloldali többségű Európai Parlament a napokban szavazta meg a paktumot, amellyel minden eddiginél nagyobb erővel rákényszerítenék Magyarországra is a migránsok kötelező betelepítését.
Az államtitkár közölte, a brüsszeli migrációs paktum kétfajta kötelező migránskvótát akar bevezetni. Egyrészt követelik, hogy "engedjük be a migránsokat a határon, és az országon belül bíráljuk el az illegálisan és sokszor erőszakosan érkező migránsok kérelmeit". Ezzel gyakorlatilag migránsgettók jönnének létre az országon belül, ami hatalmas biztonsági kockázatot is jelentene a magyar településeknek és magyar embereknek - jelentette ki Zsigmond Barna Pál.
Hozzátette, másrészt kötelező migránskvóta alapján rákényszerítenék Magyarországra is a migránsok betelepítését: "ha nem hajtjuk végre a betelepítést, akkor húszezer eurót kell fizetnünk minden be nem telepített migráns után".
Brüsszel tehát minden eddiginél erősebb eszközökkel "akarja ránk kényszeríteni a migránsokat, a dollárbaloldal pedig ebben is Brüsszel és a Soros-hálózat követeléseit teljesítené, ha a Gyurcsány vezette baloldal lenne hatalmon, már rég elkezdték volna a migránsok tömeges betelepítését" - fogalmazott Zsigmond Barna Pál.
Leszögezte: a kormány álláspontja változatlan: Magyarországot meg kell védeni a migránsok betelepítésétől. A magyar emberek többször, egyértelműen kifejezték, nem akarják, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen - idézte fel az államtitkár.
Álláspontja szerint a baloldali és brüsszeli bevándorláspárti politika következményeit nem terhelhetik Közép-Európára.
"Nem fogadunk el olyan európai döntéshozatalt, amely a magyar emberek feje fölött kényszerítené rá bármit az országra" - hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy a paktum elfogadását követően Donald Tusk lengyel miniszterelnök is leszögezte, Lengyelország nem vesz át egyetlen bevándorlót sem más tagállamoktól, illetve nem hajlandó fizetni azért, hogy ne jöjjenek olyan emberek Lengyelországba, akikkel a lengyelek nem akarnak együtt élni. Donald Tuskkal ebben teljes mértékben egyetért a magyar kormány - jelezte Zsigmond Barna Pál.
Azt írta, Magyarország és Lengyelország nyílt tiltakozása után "egyből meg is érkezett a brüsszeli fenyegetés": az Európai Unió belügyi biztosa máris kötelezettségszegési eljárással zsarolta meg a migrációs paktumot megszegő tagállamokat.
A migrációs paktum csak akkor válik érvényessé, ha az Európai Parlament után az Európai Tanács is megszavazza - mutatott rá az államtitkár. Megjegyezte: "Brüsszel még arra se volt képes, hogy megvárja a végleges döntéshozatalt, máris elkezdte a migrációellenes tagállamok zsarolását".
"Brüsszelben változás kell, olyan brüsszeli vezetésre és európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik megvédik Európát és Magyarországot a migrációtól és a háborútól" - közölte Zsigmond Barna Pál.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.