Az MVM Csoport a tavalyi év végén indított új földgázkutatási és -termelési beruházást a Hajdú-Bihar vármegyei Berettyóújfalu térségében. A tervezett ütemezésnek megfelelően a nyár elején, hétfőn üzembe helyezték az első kutat - jelentette be keddi közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
A kormány a belföldön elérhető források fokozott hasznosításával erősíti Magyarország energiaszuverenitását és a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát - fűzte hozzá a minisztérium.
A hétfőn termelésbe állított első Berettyó kút a Konyár Ny-7, mélysége 2625 méter. A lelőhelyen további három lefúrt kút kiképzése és tesztelése, egy újabb lemélyítése várható még idén.
A nemzeti energiavállalat másik nagy hazai projektjében tavaly február óta zajlik a kitermelés. A békési Sarkad városnál található Nyékpuszta mezőn eddig négy kutat fúrtak, azokból mostanáig 73 millió köbméter földgázt és 96 ezer köbméter nyersolajat (kondenzátumot) hoztak felszínre. A két lelőhelyen a már meglévőkkel együtt összesen akár tíz kút is létesülhet 2024 végéig.
A hazai gázfelhasználás az energiaválság előtti, 10-11 milliárd köbméteres éves szintről nagymértékben, 8 milliárd köbméter közelébe csökkent. A földgázfogyasztást tovább mérsékelheti például az energiahatékonyság otthonfelújítási programban is támogatott javítása vagy a földhő hasznosításának fokozása. A földgáz az időjárásfüggő megújulók kiegyenlítő energiaforrásaként ugyanakkor tartósan fontos szerepet tölt be a sikeres zöld átállásban - írták.
Az MVM Csoport nemcsak belföldön tesz a hazai fogyasztók biztonságos ellátásáért, hanem nemzetközi szinten is bővíti tevékenységét a földgázkitermelésben. A cég nemrégiben kötött megállapodást egy 5 százalékos részesedés megvásárlásáról a világ egyik legnagyobb mélytengeri gázmezőjében, az Azerbajdzsán területén lévő Shah Denizben - emlékeztetett az EM.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
