Döntött az ítélőtábla, a főpolgármester nem mentesül az adófizetés alól - írta a pénzügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.
Varga Mihály bejegyzése szerint a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a főpolgármester újabb azonnali jogvédelmi kérelmét, így a kincstár 2 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról.
Ezzel már több mint 30 milliárd forint be nem fizetett adót kellett behajtani az önkormányzattól - tette hozzá.
Úgy folytatta, hogy mindeközben Budapest csődben van: bár az önkormányzat 102 milliárd forint adót szedett be az év első 4 hónapjában, ennek ellenére pénzeszközei április végére 9 milliárd forintra csökkentek, adósságállománya 30 milliárd forinttal nőtt, és további 5 milliárd forintnyi be nem fizetett adóval még mindig tartozik a Karácsony Gergely vezette önkormányzat.
"A baloldali álhírekben a kormányt okolják az üres fővárosi kasszáért, a tények azonban cáfolják ezt: az elmúlt 5 évben összesen több mint 1200 milliárd forint adóbevételhez és állami támogatáshoz jutott a főváros, miközben 188 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett (volna) fizetnie a szegényebb települések támogatására" - fogalmazott Varga Mihály.
A fővárosi önkormányzat még tavaly pert indított a szolidaritási hozzájárulás Budapestre kiszabott idei mértéke miatt. A bíróság júliusban első fokon hatáskör hiányában elutasította a beadványt, de 2023 szeptemberében a per tartalmára jogvédelmet adott a fővárosnak. A főváros vezetése 2023. november 23-án feljelentést tett, mert a Magyar Államkincstár a jogvédelem ellenére 5,6 milliárd forintot inkasszált számlájáról.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
