Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető öleléssel köszöntötte egymást, amikor a repülőtéren találkoztak.
tass/Gavrijil Grigorov
Amikor az orosz elnök megérkezett Phenjanba, az észak-koreai vezető a repülőgép felszálló lépcsőjénél találkozott vele. Kim Dzsong Un kisétált a vörös szőnyegre az aszfalton, miközben egy mobil lépcső az orosz elnök repülőgépe felé tartott.
Az ölelés előtt hosszas kézfogást váltottak. Ezt követően egy nemzeti ruhát viselő koreai lány meghajolt, és egy csokor virágot ajándékozott Putyinnak.
A vezetők a motorosokból álló tiszteletbeli kíséret kíséretében az orosz elnök Aurus autójával az éjszakai Phenjanon át a kumszuszikormány rezidenciájáig hajtottak, ott együtt mentek be.
A munkaprogram június 19-én délelőtt veszi kezdetét. Putyin annak befejezése után Vietnamba utazik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
