A magyar állam és holokauszttúlélők közötti kártérítési per
2024. június 24. 21:04
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága saját illetékességi körébe sorolta hétfőn a magyar állam és holokauszttúlélők között indult kártérítési ügyet, amelyben ősszel tart ismételt meghallgatást.
A Legfelsőbb Bíróság tagjai meghallgatják majd a felek érveit a magyar állam kezdeményezésére, amely a felperesek keresetének érvénytelenítését szeretné elérni. Az ügyben az Egyesült Államok legfőbb jogi fóruma arról hivatott dönteni, hogy amerikai bíróság jogosult-e a jogvita eldöntésére.
A vészkorszakot túlélő 14 ember még 2010-ben indított kártérítési pert egy amerikai bíróságon a magyar állam és a magyar államvasutak ellen a tőlük és családjuktól 1941-ben elkobzott vagyonért.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2020-ban már tárgyalta az ügyet, és 2021-ben hozott határozatában visszautalta azt a Washingtonban működő fellebbviteli bíróság elé, amely később harmadik alkalommal is elutasította a bírósági kereset megsemmisítését.
Az elmúlt 14 évben a jogvita több amerikai bírósági fórumot is megjárt, a bírósági döntések egy része ejtette az ügyet az amerikai jogi illetékesség hiánya miatt, egyes bírósági határozatok ellen a magyar állam jogi képviselői fellebbeztek. Az elhúzódó ügy így került most már második alkalommal az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé.
2021-ben a magyar állammal szembeni pert érintő döntéssel egy időben a Legfelsőbb Bíróság egy hasonló perben a német állam mellett foglalt állást. Az az eljárás a több százmillió dollár értékűre becsült egyházi ereklyegyűjteményről, a Guelph-kincsről szólt, amelyért zsidó kereskedők örökösei indítottak kártérítési keresetet 2015-ben.
Az Egyesült Államok törvényei szerint szuverén államok, mint Magyarország is, amerikai bíróság előtt nem vonhatók felelősségre. Ugyanakkor a vonatkozó szövetségi jogszabály (Foreign Sovereign Immunities Act) kivételt is megállapít, ami olyan bírósági keresetekre vonatkozik, amelyekben nemzetközi jog megsértésével járó vagyonelkobzás történt.
A magyar állam, illetve magyar államvasutak és a holokauszttúlélők közötti jogvitában arról kell határoznia a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy a kivétel megáll-e a vonatkozó ügyben.
A magyar állam korábban közölt álláspontja szerint a Magyarországot, annak egyes szerveit és korábbi magyar állampolgárokat érintő perekben a magyar bíróságoknak kell eljárniuk.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.