A francia, a spanyol és török bűnüldöző hatóságok közös műveletének keretében letartóztattak 42 embert Spanyolországban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy drogkereskedő bűnbanda tagjai - közölte kedden az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol.
Az ügynökség sajtóközleménye szerint a bűnszövetkezet nagy mennyiségű kannabisszal és heroinnal kereskedett Európában.
A rendőrségi akció keretében őrizetbe vették a bűnözői csoport vezetőjét is, aki hamis személyazonossággal tartózkodott Spanyolországban. A hatóságok emellett házkutatásokat tartottak, amelyeknek köszönhetően hat beltéri marihuánaültetvényt is felszámoltak. A műveletben több mint 2 tonna kannabiszt, számos más kábítószert, lőfegyvereket, lőszereket, egy tucat luxusautót és 100 ezer euró készpénzt foglaltak le.
A nyomozás során kiderült, hogy a bűnözők a nemzetközi drogkereskedelemre specializálódtak, és évek óta importáltak kábítószert Spanyolországba, benne heroint, de nagy mennyiségű kannabiszt és hasist is.
Az Europol megjegyzi, hogy az EU-ba irányuló heroincsempészethez a bűnözők a Törökországból induló kompokat használják. "Ennek oka, hogy az európai piacra szánt heroin nagykereskedelmét irányító bűnszövetkezetek főként onnan származnak" - olvasható a sajtóközleményben
A hatóságok úgy vélik, hogy a bűnszövetkezet kezdetben a heroinkereskedelemre összpontosított, majd később áttért a kannabiszkereskedelemre. Az Europol megjegyezte, hogy az Európában fogyasztott heroin fő származási országának számító Afganisztánban az uralmon lévő tálibok 2022-ben kábítószer-tilalmat hirdettek, ami a heroin elérhetőségének csökkenését idézte elő az EU-ban. E változások miatt a drogkereskedők a piaci réseket más kábítószerekkel töltik ki - mutatott rá a hágai szervezet.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
