Zűrzavaros ma a világ, de Gábriel arkangyal jó hírekkel szolgál
Azért is jövök vissza évről évre, mert belülről erősít és feltölt, ahogy az ikonokon dolgozom. Gábriel arkangyalnak a története erőteljesen rávilágít, hogy milyen veszélyek vesznek körül, és hogy szükség van olyan hírhozókra, akik jó hírekkel szolgálnak - fogalmazott Simicskó István.
2025. július 12. 06:07
Simicskó István frakcióvezető az idei táborban Gábriel arkangyal megfestésén dolgozott - MN/Mirkó István
A Veres Pálné utcában idén ötödik alkalommal tartottak ikonfestő tábort, ahol a résztvevők a műhelymunka során nemcsak az ikonfestészet szépségében és bonyolult technikájában mélyedhettek el alaposabban, hanem saját belső világukban is. A táborban Simicskó Istvánnal beszélgettünk.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője az Országgyűlés nyári szünetében, hívő keresztényként évről évre örömmel tér vissza a Szent György nagyvértanú szerb ortodox templom melletti parókia falai közé, amiről tavaly jómagam is beszámoltam, s csodálva figyeltem ahogy a résztvevők egy héten keresztül dolgoznak egy-egy választott szent megfestésén, ragaszkodva az ikonfestészet ősi bizánci technikájához és szabályaihoz. A tábornak idén különös kontextust ad a rendkívül terhelt közélet és az az általános megosztottság, amit tapasztalunk magunk körül. A politikus ezért is döntött úgy, hogy idén Gábriel arkangyalt festi meg, aki túl azon, hogy egy legenda révén különösen kötődik a magyarsághoz (alakja a millenniumi emlékművön is megtalálható), a bibliai történetekben is rendszerint az isteni erő megtestesítőjeként, pozitív hírhozóként tűnik fel.
– Azt gondolom, hogy a szentek megfestésén keresztül ablakot nyitunk a Jóisten felé, és könnyebben megértjük az ő üzenetét, ami ebben a békétlen világban különösen fontos és nagyon megnyugtató is – árulja el Simicskó István. A táborban is más-más felekezetekhez tartozó, többnemzeti (magyar, szerb, horvát vagy ukrán) családfával rendelkező ember vesz részt, de összeköti őket az istenbe vetett hit és a béke iránti vágy.
– Jelen pillanatban egy rendkívüli módon polarizált társadalomban élünk, aminek nyilván vannak motorjai, hangadói, ezzel találkozunk nap mint nap, de valahol mégiscsak a lényeget kellene látni. Például azt, hogy a béke az alapfeltétel a normális élethez – jegyzi meg a frakcióvezető, utalva ezzel nemcsak a szomszédban dúló háborús konfliktusra, hanem a kiélezett belpolitikai viszonyokra is. Simicskó István hozzáteszi, hogy minden emberiség által létrehozott civilizáció vallási alapokon jött létre, és alapvetően a civilizációk hanyatlása sem feltétlenül gazdasági problémák vagy külső nyomás, hanem belső spirituális problémák miatt megy végbe.
– Ez az általános lelki kiüresedés olyan anomáliákat idéz elő, amiket egy másik, éppen növekvő fázisban lévő birodalom rögtön megérez és kihasznál
– mutat rá az általános törvényszerűségre a KDNP frakcióvezetője, ám a világ dolgaiból ezzel rögtön vissza is térünk magához a táborhoz és az ott tapasztalható személyes, lelki elmélyüléshez: lehet, hogy az ikonfestészet csak egy idézőjeles kis sziget, de a politikus szerint ennek a fajta lelki megújulásnak olyan világos üzenete és kisugárzása van, ami képes továbbgyűrűzni.
– Azért is jövök vissza évről évre, mert belülről erősít és feltölt, ahogy az ikonokon dolgozom. Gábriel arkangyalnak a története erőteljesen rávilágít, hogy milyen veszélyek vesznek körül, és hogy szükség van olyan hírhozókra, akik jó hírekkel szolgálnak. Szerintem manapság a magyar emberek nagyon számítanak erre, és várják is. Gábriel arkangyal pedig bizonyos értelemben megtestesíti azt a titokzatos jövőképet, amit mindannyian szeretnénk megfejteni: a megváltást és a megújulást – zárja gondolatait a Simicskó István, majd büszkén mutatja fel az általa festett, Gábriel arkangyalt ábrázoló, utolsó simítások előtt álló ikont, amelyen már napok óta munkálkodik.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
Soltész Miklós felidézte, a nagyvenyimi katolikus templomot 1944-ben, a második világháború legszörnyűbb időszakában építették, amikor Magyarországot is elérte a front. A helyiek mégis voltak olyan bátrak, hogy templomot építsenek - méltatta a közösséget.
Koji László szerint a hitel kifejezetten alkalmas arra, hogy az új lakások, házak építését segítse, ugyanis a magyar építőipar - mutatott rá - ma az ország bármely pontján, így Budapesten is képes új lakóingatlant létrehozni négyzetméterenként 800 ezer forintos áron.
A miniszter az előadás kezdete előtt mondott beszédében felidézte, hogy a magyar történelem a kezdetektől fogva tele van hősökkel, drámákkal, szenvedéllyel, de szerinte mindenek közül a legmeghatározóbb pillanat, a legszilárdabb talapzat a keresztény magyar állam megalapítása. "Közös születésnapunkat ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében" - húzta alá.