Adorján Bélát választották - egyedüli jelöltként, a leadott szavazatok 91 százalékával - a Jobbik-Konzervatívok elnökévé a párt szombati budapesti kongresszusán.
Az elnök – Enyugat
A tisztséget Adorján Bélán kívül Potocskáné Kőrösi Anita eddigi elnökhelyettes pályázta meg, de ő nem gyűjtötte össze a jelöltté váláshoz szükséges számú ajánlást.
Gyöngyösi Márton eddigi elnök, aki a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választások éjszakáján még azt jelezte, tervei szerint újra versenybe száll az elnöki posztért, végül nem nyújtotta be az induláshoz szükséges szándéknyilatkozatot.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón az új pártelnök - aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés tagja, Vásárosnamény önkormányzatának képviselője, népi iparművész - azt hangsúlyozta: a tisztújítás során olyan időszakban- hozott felelős döntést a tagság, amikor a legfőbb feladat a stabilitás megteremtése és a párt visszavezetése a néhány éve elhagyott útra.
Adorján Béla szerint ez azt jelenti, hogy a Jobbik ismét az emberek mindennapi problémáival foglalkozik, határozott válaszokat adva a felmerülő kérdésekre, megerősítve a tagsággal való kapcsolatot, újraépítve a párt iránti bizalmat.
Az eseményen az is elhangzott: elnökhelyettessé a kongresszus - szintén egyedüli indulóként - Brenner Koloman országgyűlési képviselőt választotta. Továbbra is a Jobbik alelnöke marad Ander Balázs, Lukács László György, Z. Kárpát Dániel (mindhárman parlamenti képviselők) és Kvárik Anita, bekerült az elnökségbe Kesztyűs Attila és Révi Attila.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
