"Több mint 300 millió keresztény szenved el üldöztetést vagy hátrányos megkülönböztetést manapság világszerte" - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program lebonyolításáért felelős államtitkára a világ legnagyobb katolikus televíziós hálózataként ismert, Örök Ige Televíziós Hálózatnak (EWTN) adott interjújában.
google play
Az EWTN annak kapcsán beszélgetett az államtitkárral, hogy az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős bizottságának (USCIRF) májusban kiadott legfrissebb jelentése szerint a vallásüldözés tovább nőtt; ezért ajánlásukban arra szólították fel a világ kormányait, hogy tegyenek erőfeszítéseket országuban a vallásszabadság biztosítása érdekében.
wikipedia
A jelentésben arra is felhívták a figyelmet, hogy jelenleg 17 országban beszélhetünk a vallásszabadság súlyos megsértéséről.
Azbej Tristan az interjúban azzal indokolta az üldözött keresztényekkel foglalkozó magyar államtitkárság 2016-os létrehozását, hogy "a kereszténydemokrata értékeket valló magyar kormány magától értetődő erkölcsi kötelességének érezte az üldözött keresztények ügyének felkarolását akkortól, amikor először értesült az őket ért atrocitásokról." Hozzátette, hogy véleménye szerint "nemcsak a keresztény, hanem a más vallási gyökerekkel rendelkező országoknak is erkölcsi kötelességük lenne segíteni azt a vallási közösséget, amely aktuálisan a legnagyobb üldöztetést szenvedi el a világon."
Az elmúlt néhány év történéseivel kapcsolatban azt mondta: "noha a keresztényüldözés földrajzilag és a formáit tekintve is változik, és pillanatnyilag nem kell olyan életmentő beavatkozásokat folytatni, mint korábban az iraki jezidi kisebbség megmentéséért, az üldözés sajnos tovább nőtt; hiszen hiába omlott össze az Iszlám Állam kalifátusa, a Közel-Keleten élő keresztények száma megtizedelődött, így Irakban például a korábbi 1,5 millióhoz képest ma már csak mintegy 200 ezer keresztény él, ami 80 százalékos csökkenést jelent". A magyar kormány a megmaradt gyűlekezetek szociális-, oktatási és egészségügyi intézményeinek támogatásával nemcsak a kereszténységet menti meg a Szentföld tágabb térségében, hanem a nem keresztényeket, a muszlimok is támogatja, mert a keresztény egyházak intézményei a keresztényekkel együtt élő más népek szenvedésein is enyhítenek - tette hozzá.
A világ más részeiről szólva a szubszaharai régiót és azon belül Észak-Nigériát emelte ki negatív példaként. Szavai szerint ott "ma is olyan, a 2014-es iraki- és szíriai eseményeket idéző tisztogatásokat folytat a Boko Haram nevű szélsőséges iszlamista terrorszervezet, amely már a népirtás fogalmát is majdnem kimeríti." Erről tanúskodik az az elmúlt évről készült jelentés amely 5 ezer bizonyított kereszténygyilkosságról számolt be, miközben ez a szám valószínűleg még mindig csak a jéghegy csúcsát jelenti.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy Nyugat-Afrikában ezen kívül még az Iszlám Állam és a fulani népcsoporthoz tartozó nigériai dzsihadisták is aktívak, így a fulaniak például tavaly karácsonykor mintegy 300 keresztényt gyilkoltak meg két nap leforgása alatt Nigériában.
Azbej Tristan elmondta, hogy a magyar kormány az utóbbi hat évben már több mint 2 millió rászoruló embernek nyújtott konkrét segítséget világszerte a világ keresztényeit segítő Hungary Helps programja keretében; hangsúlyozta, hogy ebbe a számba nemcsak katolikus, hanem a többi keresztény felekezethez tartozó emberek is beleértendők, mivel ökumenikus programokról van szó.
Az olasz fővárosban és Vatikánvárosban tett látogatásáról azt mondta: azért találkozik újra az olasz kormány és a Szentszék illetékeseivel, mert mindkét féllel tovább kívánja erősíteni a már eddig is hatékony együttműködést és kétoldalú kapcsolatokat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.