Elfogtak két nőt, aki mintegy harminc magyar nő finnországi prostitúciós munkájának megszervezésében, előkészítésében és koordinálásában vett részt - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) kedden a police.hu oldalon.
A közlemény szerint a finn társhatóság áprilisban a KR NNI munkatársaitól két magyar nő felkutatását kérte, mert a gyanú szerint a nők részt vettek a Finnországban március óta letartóztatásban lévő másik három magyar bűntársukkal együtt a prostitúcióra jelentkező nők kiutaztatásában, finnországi szállásuk lefoglalásában, munkavégzésükhöz szobákat biztosítottak nekik és segédkeztek online hirdetéseik elkészítésében.
A bűnbanda idén márciusban Helsinkiben elfogott és letartóztatott egyik magyar tagja telefonon tartotta a kapcsolatot a szexuális hirdetésekre jelentkező ügyfelekkel, így szervezve a lányok napi ügyfélforgalmát, és ezt a munkát bűntársai bevonásával, ha kellett, Magyarországról intézte. Cserébe a prostituáltak bevételének felét kérték el.
Tevékenységüket több éven keresztül szervezetten, üzletszerűen végezték, a prostitúcióra beszervezett magyar nők száma eléri a harmincat - írták.
A még szabadlábon lévő két magyar nővel szemben a finn bíróság európai elfogatóparancsot bocsátott ki.
A finn hatósággal előzetesen egyeztetve egy 23 éves nőt budapesti tartózkodási helyén, míg 27 éves társát Kiskunlacházán fogták el július 2-án.
Lakásaikban a nyomozók kutatást tartottak, majd őrizetbe vették őket, jelenleg mindketten letartóztatásban várják átadásukat a finn hatóságoknak - áll a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
