Egy négy és fél hektáros kukoricatáblában csaknem öt kilométeres labirintust készítettek a Csongrád-Csanád vármegyei Kiszombor határában, a szombaton nyíló útvesztő bejáratától egy óra eljutnia a kijáratig, ha a vállalkozó szellemű látogató nem téved el.
Endrész Erzsébet, a szervező Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör elnöke az MTI-nek elmondta, az idei útvesztő ábráját Prónai Éva tervezte meg milliméterpapíron mintegy 30 óra alatt. Az ösvények alkotta rajzon feltűnnek Kiszombor idén százéves harangjai, a községet Makóval összekötő kerékpárút mellett álló tölgyfára emlékezve egy levél és egy makk motívuma, a Vályogos-tó hullámai és egy hal, valamint egy bagoly alakja, melyekből telente sok időzik a főtér fáin.
A labirintusjáték életnagyságú változatát négy ember mintegy 300-350 óra munkával készítette el. Kapa és mérőszalag segítségével vágták be tíz centis pontossággal a másfél méter széles utcákat a növények nyolcleveles korában a kukorica közé - mondta.
A növények magassága a csapadékos időjárásnak és a felhasznált vetőmagnak - melyet a Gabonakutató Nonprofit Kft. biztosított - köszönhetően eléri, sőt néhol meghaladja a 2,5 métert, így a látogató csak a kék eget és a kukoricasor által alkotott zöld falat látja. A labirintus a kukorica betakarításáig, a tervek szerint augusztus 20-ig látogatható.
A szombaton, a nyitónapon íjásztatással várják a látogatókat. A vendégek a labirintuson átvezető út felfedezése mellett minden szombaton kincskeresés részesei is lehetnek, a következő hetekben pedig a tervek szerint csillagászati és régészeti előadásokat is szervez az útvesztőnél az egyesület - közölte az elnök.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
