Kreml: nem világos, hogy mit ért Zelenszkij "új békecsúcs" alatt
2024. július 16. 18:06
Nem világos, hogy mit jelent az Ukrajna által bejelentett "új békecsúcs" - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden a Zvezda katonai tévécsatornának.
Peszkov – tass/Alekszander Kazakov
Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt hangoztatta: a "második nemzetközi békecsúcson", amelynek időpontját még nem tűzték ki, már Oroszországnak is részt kellene vennie. Az első ilyen elnevezéssel megtartott svájci találkozóra Moszkvát nem hívták meg.
"Az első békecsúcs egyáltalán nem volt békecsúcs. Ezért, hogy Volodimir Zelenszkij mit ért ez alatt, azt először is meg kell értenünk" - mondta Peszkov.
A svájci Bürgenstockban június 15-én és 16-án tartottak nemzetközi konferenciát az orosz-ukrán konfliktusról. A záróközleményt 79 ország írta alá.
Peszkov kedden újságíróknak a rendezés kilátásairól nyilatkozva azt mondta, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat ellenzi az Ukrajnáról szóló párbeszédet, és "továbbra is ragaszkodik a háború folytatásához az utolsó ukránig", amire nem sajnálja sem a pénzügyi forrásokat, sem a hadfelszerelést. A szóvivő szerint Kreml ebből a realitásból indul ki.
Azokkal a találgatásokkal kapcsolatban, hogy Donald Trump az amerikai elnökválasztás megnyerése után közvetítővé válhatna-e az ukrajnai rendezésben, Peszkov rámutatott, hogy a politikus egyelőre csak elnökjelölt, és meg kell várni, hogy az amerikai választók hogyan döntenek a jövőjükről.
A szóvivő úgy vélekedett, hogy korai lenne még a frissen megnevezett James David Vance amerikai republikánus alelnökjelölt tevékenységét is értékelni, noha ismertek a médiában megjelent nyilatkozatai. Hozzátette, egy dolog, ha valaki jelölt, és egy másik, ha már gyakorló vezető.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
