A Vándor Róbert kormányozta RSM nyerte a Kékszalag gyorsasági versenyét, a balatonfüredi Audi Speed Challenge-et péntek délután.
A Kékszalag Fesztivál részeként már hagyományosan megrendezett gyorsasági versenyen a Kékszalag leggyorsabb katamaránjai vettek részt. Egy nagy hiányzó volt, az idei második helyezett Kaiser Kristóf, aki közösségi oldalán azt írta, hogy a csütörtöki versenyen történt kisebb-nagyobb technikai problémák miatt nem tudott elindulni a Prospex-Deltával.
A látványos verseny idén is a balatonfüredi móló előtt zajlott, és a Kékszalag honlapjának tájékoztatása szerint a Vándor Róbert kormányozta RSM volt a leggyorsabb, mivel 1:06:81 perc alatt teljesítette a 800 méteres távot, fedélzetén a juniorkorú Vándor Jankával.
Az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjat és a tavalyi Audi Speed Challenge-et megnyerő MLS Raiffeisen Fifty-fifty most a második helyen végzett (1:27:18) a harmadikként is két percen belüli időt futó Nanushka Forestay (1:30:00) előtt.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
