Tíz holland meghalt droglaboratóriumi robbanásokban az idén
2024. július 26. 16:14
Tíz holland meghalt és öten megsebesültek idén Hollandiában és Belgiumban kábítószer-előállító laboratóriumokban történt robbanásokban, illetve vegyianyag-szivárgások miatt - derül ki a holland rendőrség egy jelentéséből, amelyet a De Telegraaf című napilap ismertetett pénteken.
Februárban három ember meghalt, két héttel később pedig egy ember megsérült egy rotterdami, illetve egy Herveld településen található droglaboratóriumban történt robbanásban. Három holland állampolgárt a határ közelében fekvő belga település droglaboratóriumában elszabadult mérgező gázok öltek meg, egy másik személy pedig egy herwijneni laborban halt meg.
A további három halálesetben a nyomozás még tart, ezért a rendőrség nem közöl részleteket - írta a lap.
A hatóságok különösen aggódnak amiatt, hogy egyre több laboratóriumot hoznak létre lakott területeken, és "amatőröket" és "külföldi kényszermunkásokat" használnak a kábítószer előállításához.
A lap szerint a drogbandák közötti konfliktusok miatt megsokasodtak a magánházak és üzletek elleni gyújtogatásos támadások is. Ez év első öt hónapjában csaknem 500 ilyen eset történt.
A holland rendőrség rekordszámú, 151 droglabort számolt fel tavaly, a legtöbbet a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a Hágát is magában foglaló Dél-Holland, valamint a Bredát és Eindhovent magában foglaló Észak-Brabant régióban.
"Rendkívül aggódunk a polgárok biztonsága miatt. Idén már tíz haláleset és öt sérülés történt 13 súlyos incidens során. Ez nem sok jót ígér" - nyilatkozta a lapnak Willem Woelders rendőrségi szóvivő.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
