Kína büntetőintézkedéseket vetett ki egy amerikai politikusra
2024. augusztus 1. 09:05
Kína büntetőintézkedéseket vetett ki Jim McGovern amerikai kongresszusi képviselőre és családtagjaira, amiért az gyakran beavatkozik Kína belügyeibe, "aláásva ezáltal Kína szuverenitását, biztonsági és fejlesztési érdekeit" - közölte a kínai külügyminisztérium.
A szélsőbalos USA-politikus – reuters
A szerdától érvényes szimbolikus szankciók értelmében Peking befagyasztja a képviselő Kínában lévő vagyonát és ingatlanait, megtiltják, hogy Kínában bármely szervezet vagy magánszemély ügyleteket bonyolítson le vagy együttműködjön vele. Továbbá megtagadják tőle és családjától is az országba való beutazáshoz szükséges vízumot.
McGovern az X közösségi platformon abszurdnak nevezte a szankciókat, és kijelentette, hogy "becsületbeli jelvényként" fogja viselni azokat.
"Ha a kínai vezetőknek nem tetszik, ha az emberek felszólalnak a szörnyű emberi jogi helyzetük ellen, akkor talán javítaniuk kellene a szörnyű emberi jogi helyzetükön" - fogalmazott McGovern a bejegyzésében.
A demokrata párti McGovern az amerikai Massachusetts államot képviseli, valamint tagja a Kongresszus Kína emberi jogi helyzetével foglalkozó bizottságának.
Peking korábban már számos amerikai törvényhozót, korábbi tisztségviselőt és vállalatot szankcionált tajvani kapcsolataik, a sziget vezetésének támogatása, valamint Kína ellen tett megszólalásaik miatt.
Korábban Michael McCaul képviselőt, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnökét, valamint Michael Gallagher volt képviselőt szankcionálta, mert támogatták Tajvant, melyet Peking saját részének tekint.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
