Mégsem ment el bocsánatot kérni a karateedző a felrúgott kisfiútól
2024. augusztus 5. 11:38
A szolnoki napközis táborban bántalmazott kisfiú édesanyja hiába várta, hogy A. Tibor személyesen kérjen bocsánatot, és túl legyenek végre az egész tortúrán, az edző csak üzenetet küldött a nőnek - idézi a blikk.hu. "Amióta hazajöttünk, üldöz a média és nem kíméli a családomat sem. Nehéz most elszakadnom, hogy bocsánatot kérjek személyesen. Tisztelettel kérlek, ne vedd sértésnek és ne hidd, hogy így marad! Feltétlen jelentkezem, ahogy nyugvópontra jut az életem. Bocsáss meg, kérlek!" - írta a karateedző, üzenve a hétéves kisfiúnak is:
"Szeretném, ha tudnád, hogy nagyon sajnálom, amit tettem. Személyesen is el szeretném mondani ezt Neked! Sajnálom, hogy nem taníthatlak karatézni. Mindent elrontottam." A bántalmazott kisfiú édesanyja meglepődött, azt hitte, az edzőnek is érdeke, hogy a találkozó mielőbb megtörténjen. A lapnak kifejezte, őt nem érdekli, hogy rászálltak, ők is nagyon nehéz időszakon mennek keresztül. Leszögezte: nem akar semmi mást, csak hogy az edző bocsánatot kérjen a kisfiától, és nyugalma legyen.
Az anya pszichológusnál is járt már a fiúval. Elmondása szerint a gyerek jól van, de néha furcsán viselkedik. Arra viszont készen áll, hogy találkozzon bántalmazójával. A szolnoki rendőrség egy hete kiskorú veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatta ki a férfit, aki beismerte tettét.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.