Csipes Tamara - akárcsak három éve, Tokióban - ezüstérmet nyert szombaton a női kajakosok 500 méteres versenyében a párizsi olimpián. A döntő másik magyar résztvevője, Gazsó Alida Dóra hatodik lett.
A fináléban ott volt az esélyesek között a címvédő és világbajnok új-zélandi Lisa Carrington, aki a nyolcadik olimpiai aranyáért szállt versenybe, honfitásra, Aimee Fisher, a dán Emma Jörgensen és Gazsó Alida Dóra és bízhatott akár dobogós helyezés elérésében is.
Tokióban Carrington, Csipes, Jörgensen, a tavalyi, duisburgi vb-n Carrington, Jörgensen, Csipes volt a sorrend az élen. Fisher az idei világkupákon kétszer is legyőzte honfitársát, Carringtont, májusban, Szegeden a világ eddigi legjobb idejét evezte 1:46.19-cel. Ennél Csipes ment jobban a válogatón, de az nem nemzetközi verseny volt, ezért nem regisztrálták.
A négyesben korábban kétszeres olimpiai bajnok, a futamot öt ötkarikás éremmel kezdő Csipes, aki idén megnyerte Szegeden az Eb-t, kiválóan rajtolt, és gyorsan az élre állt. Ez sokat ígért, mert általában Carrington szokott vezetni. A táv felénél Csipes még mindig az élen lapátolt, csak az új-zélandi klasszis tudta vele tartani a lépést. A táv második felére viszont utóbbiban több erő maradt, így Csipesnek ezúttal is meg kellett elégednie a második hellyel, mint három éve.
Carrington a nyolcadik olimpiai aranyával beérte a sportág eddig abszolút csúcstartóját, a német Birgit Fischert.
A harmadik helyre Jörgensen futott be. Gazsó, aki a mezőnnyel jött végig, hatodikként ért célba.
A két magyar előzőleg négyesben harmadik, párosban második volt.
Csipes Tamara a magyar küldöttség 16. érmét - a hatodik ezüstöt - szerezte a párizsi olimpián.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
