A Jordániával kötött megállapodással szembemenve mintegy 1500 zsidó imádkozott kedden a jeruzsálemi Templomhegyen Itamár Bengvír belbiztonsági miniszter jelenlétében videofelvételek tanúsága szerint.
Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, a Zsidó Erő nevű jobboldali párt elnöke, és pártjának minisztere, Jichák Wasszerlauf zsidók százaival együtt a Templomhegyére vonult kedd reggel, ahol jelenlétükben zsidók imádkoztak a jeruzsálemi Salamon Temploma és a Második Templom lerombolásáról megemlékező tisa beáv böjtnap után.
A Jordániával kötött egyezmény szerint a Templomhegyen, ahol a muzulmánok egyik legszentebb mecsete, az al-Aksza is található, csak muszlimok imádkozhatnak. Ennek betartatásáért a rendőrség felel. A rendőrségért is felelős miniszter, maga Bengvír többször is kijelentette, hogy szerinte a zsidók imádkozhatnak a Templomhegyen, de ezt korábban maga Benjámin Netanjahu miniszterelnök is visszautasította.
"A zsidók itt imádkoznak. Ahogy mondtam, az a politikánk, hogy megengedjük az imát"- közölte Bengvír kedden a Templomhegyen. A miniszterelnök hivatala szerint azonban a Templomheggyel kapcsolatos politikai döntések közvetlenül a kormányhoz és vezetőjéhez tartoznak. "A Templomhegyen egyetlen miniszternek sincs magánpolitikája - sem a nemzetbiztonsági miniszternek, sem más miniszternek. Ez mindig is így volt minden izraeli kormányban. A kedd reggeli templomhegyi esemény kivételt képez. Izrael politikája, a status quo a Templomhegyen nem változott - ez így volt és így lesz" - közölte a kormányfő hivatala.
Elítélte, és veszélyes provokációnak nevezte a zsidók templomhegyi látogatását Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője.
A Jeruzsálem 1967-ben Jordániától elfoglalt óvárosában található hegyen állt a Biblia szerint Salamon Temploma, amelyet az Újbabiloni Birodalom pusztított el, majd ott építették fel a Második Templomot, amelyet a Római Birodalom rombolt le i. sz. 70-ben, ami a zsidóság szétszóratásának kezdetét jelentette. A Templomhegyen ma álló komplexum Mekka és Medina után a muzulmánok harmadik legszentebb helye, melynek ellenőrzése fölött kitört konfliktus már számos alkalommal véres összecsapásokhoz vezetett.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
