Európa-liga - Kötelező továbbjutás előtt a Ferencváros
2024. augusztus 21. 10:40
Csütörtökön a magyar bajnok Ferencváros a bosnyák, orbászvári Borac együttesét fogadja a labdarúgó Európa-liga selejtező negyedik, utolsó fordulójának első felvonásán.
A párharc győztese a második számú nemzetközi sorozat főtábláján indulhat, míg a vesztes a Konferencia-ligába kerül át.
A Ferencváros sorozatban a hatodik szezonjában lesz érdekelt egy európai kupasorozat őszi küzdelmei során, a zöld-fehérek szériája a 2019/20-as idényében kezdődött, a csapat azóta egyszer a Bajnokok Ligájában, háromszor az Európa-ligában, a legutóbbi idényben pedig a Konferencia-ligában bizonyíthatott.
A Ferencváros remek formában várja a bosnyákok elleni párharcot, ugyanis a múlt hétvégén sorozatban a 17. alkalommal is legyőzte az ősi rivális Újpestet, így az NB I-ben százszázalékos mérleggel, kapott gól nélkül áll.
Az FTC-ben ráadásul 55 nap után újra tétmérkőzésen lépett pályára Varga Barnabás, az előző két élvonalbeli idény gólkirálya, aki még a skótok elleni Európa-bajnoki csoportmeccsen szenvedett arccsonttörést. A támadó most bekerült Pascal Jansen vezetőedző El-keretébe is.
A két csapat története során először találkozik egymással, a Ferencváros fennállása során harmadszor kerül szembe bosnyák riválissal a nemzetközi kupaporondon, legutóbb 2015 nyarán az Európa-liga selejtezőjének második fordulójában a Zeljeznicar kettős győzelemmel búcsúztatta a zöld-fehéreket.
A Groupama Arénában csütörtökön 21 órakor kezdődő találkozó játékvezetője a skót Nicholas Walsh lesz, a mérkőzést az M4 Sport élőben közvetíti.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
