Kezelhetetlenné válhat a brit államadósság és ezért súlyos döntések elé néz a szigetország – erre figyelmeztetett a Lordok Házának egyik bizottsága. A választási lehetőségek: magasabb adókat hajtanak be vagy az állam visszafogja szolgáltatásait. 2010 után, amikor a britek megválasztották David Cameron konzervatív kormányát, a kabinet költségvetési megszorításokba kezdett, amit hatalmas tiltakozás és tüntetések fogadtak. A nyáron hatalomra lépett Munkáspárti kormány – elméletileg a szociálisan érzékenyebb erő – vezetői valószínűleg álmukban sem gondolták (vagy nem ismerték be nyilvánosan), hogy hasonlóra kényszerülnek majd.
Az első lépést már meg is tették a napokban, amikor megvonták a nyugdíjasok többségének téli fűtési kedvezményét, azt sugalmazva, hogy a nyugdíjasok nagy része nincs rászorulva. Keir Starmer miniszterelnök további, „nehéz döntéseket” harangozott be az őszi költségvetés előtt, és most egy törvényhozói bizottság is megtámogatta a legújabb jelentésével. A Lordok Házában készült dokumentum szerint a kemény döntéseken kívül az államháztartás új szabályrendszerére is szükség van ahhoz, hogy a brit államadósság – amely jelenleg az éves nemzeti jövedelem valamivel kevesebb mint 100 százaléka – határozottan csökkenő pályára álljon.
Lord Bridges, a Lordok Háza gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke szerint a képviselők most megkongatták a vészharangot, hogy létfontosságú az államadósság lefaragása. Közben azonban a kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy többet költsön a védelemre, folytassa a nettó zéró kibocsájtásra való átállást és fizesse az öregedő népesség gondozási költségeit. Emellett Nagy-Britannia Ukrajna egyik leglelkesebb támogatója, amely masszív pénzeket küld, hogy Kijev ellen tudjon állni az orosz offenzívának. „Ez a jelentés rávilágít a komor valóságra: államadósságunk fenntarthatatlan pályára kerülhet. Ez nem kapta meg a megérdemelt figyelmet, részben egy hibás adósságszabály miatt, amelyet az előző kormány hozott létre és amelyet az új kormány hasonló formában fogadott el” – magyarázta a jelentést készítő bizottság vezetője. Az anyag „megértő” az új kormánnyal szemben, amely „rosszabb állapotban örökölte az államháztartást, mint a második világháború óta bármikor”.
Viszont 2010-ben a távozó munkáspárti illetékes hagyott olyan cédulát a pénzügyminisztériumban, hogy „bocsánat, elfogyott a pénz” Darren Jones, az államkasszáért felelős főtitkár megjegyezte: „a Lordok nem is fogalmazhattak volna egyértelműbben az ország pénzügyeinek szörnyű állapotáról. Egy évtizednyi elmaradt gazdasági növekedést, egy nem működő gazdaságot, egy 22 milliárd fontos fekete lyukat örököltünk, és fenntarthatatlan hosszú távú adósságot. Ezért kell most kemény döntéseket hoznunk, hogy helyrehozzuk gazdaságunk alapjait, hogy újjáépíthessük Nagy-Britanniát.” A brit felsőházi jelentés hozzátette: ha fenn akarják tartani a közszolgáltatások és juttatások elvárt szintjét és minőségét, akkor választás előtt áll az ország: vagy az adókat kell emelni, vagy az államnak kisebb szerepet játszania. „Ennek megoldásához tisztázni kell az egyén felelősségét és szerepét az államéval szemben”.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.