Donald Trump elmondta, mit tesz, ha alulmarad az elnökválasztáson
2024. szeptember 23. 11:48
A 78 éves politikus harmadszor száll versenybe az elnöki posztért a republikánusok jelöltjeként. Egy interjúban most arról beszélt, megpróbálná-e negyedszer is, ha november 5-én kikapna Kamala Harristől. Donald Trump azt válaszolta a Full Measure riporterének egyik kérdésére, hogy nem indul a 2028-as amerikai elnökválasztáson, ha az idei, november 5-ei voksoláson alulmarad a Demokrata Párt jelöltjével, Kamala Harrisszel szemben – írja a Portfolio.
„Nem, nem fogok. Szerintem… ennyi lesz a vége. Nem látom, hogy ez bekövetkezne. Remélhetőleg nyerni fogunk” – zárta rövidre a kérdést a republikánusok elnökjelöltje. Donald Trump egyebek mellett arról is beszélt az interjúban, hogy ha győz november elején, elképzelhetőnek tartja, hogy a javára visszalépő független elnökjelöltnek, Robert F. Kennedy Jr.-nak, valamint Tulsi Gabbard korábbi hawaii demokrata kongresszusi képviselőnek és Elon Musknak, a Tesla és a SpaceX vezérének is ad valamilyen pozíciót a kormányában, ugyanakkor jelezte azt is, hogy a fontos pozíciók osztogatásának még nincs itt az ideje. A beszámoló szerint Robert F. Kennedy Jr. az egészségügy területén dolgozhatna, míg Elon Musk a techszektorral foglalkozhatna, ha visszakerülne a Fehér Házba Donald Trump, aki Tulsi Gabbardot „józan eszű emberként” jellemezte, arról azonban nem árult el részleteket, milyen poszton számítana rá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
