Ukrajna a legkeményebb téllel nézhet szembe Oroszország inváziójának 2022. február 24-i kezdete óta, mivel Moszkva továbbra is nagy erőkkel támadja az ország létfontosságú energiainfrastruktúráját - mondta a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
"Oroszország továbbra is rakétacsapásokat hajt végre Ukrajna alapvető energetikai infrastruktúrája ellen, ami miatt az ország a legkeményebb tele elé nézhet az invázió kezdete óta" - jelentette ki Mark Rutte, aki a katonai szövetség brüsszeli székházában tartott megbeszélést Alexander Stubb finn elnökkel.
Közös sajtótájékoztatójukon Rutte hangsúlyozta: a NATO-nak többet kell tennie Ukrajna megsegítéséért.
"Minél több katonai támogatást adunk Ukrajnának, annál gyorsabban fog véget érni ez a háború" - fogalmazott a NATO-főtitkár, majd felszólította a szövetségeseket, hogy fokozzák az Ukrajnának szánt támogatásukat. Kijelentette, hogy további katonai segély megadását fogja szorgalmazni Ukrajna védelmi kapacitásának erősítésére.
Az ukránoknak "továbbra is szükségük van a támogatásunkra, ez teljesen egyértelmű. Szükségük van rá úgy most, mint később" - hangsúlyozta.
Rutte elismerte, hogy a csatatéren kialakult helyzet "nehéz", ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz haderő rendkívül magas emberáldozatot szenved el: naponta több mint ezer az orosz halott vagy sebesült.
Emlékeztetett: múlt heti beiktatását követő első hivatalos külföldi útja Ukrajnába vezetett, hogy mint új NATO-főtitkár biztosítsa Kijevet a szövetségesek támogatásáról.
Alexander Stubb beszédében felszólította a NATO-szövetségeseket, köztük kiemelve az Egyesült Államokat, hogy oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve Kijev számára Oroszországon belüli célpontok támadását. Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy "ne egy kézzel a háta mögött kelljen megvívnia ezt a háborút" - jelentette ki a finn elnök.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
