A harminc éve alapított Építőipari Mesterdíj Alapítvány célja az építőiparban a jó minőségű munkavégzés ösztönzése a színvonalas, megbízható munkát végző vállalkozások díjazásával. A díjakat az alapítók és az évek során csatlakozott szakmai szervezetek együttes döntésükkel adják, így az elismerést a szakma adja a szakmának. A kezdetektől napjainkig az alapítványi kuratórium 287 Építőipari Mesterdíjat és 222 Építőipari Nívódíjat ítélt oda. Ahhoz, hogy az alapítványi célok hosszú távon érvényesek maradjanak, folyamatos megújulásra van szükség. A díjakkal határozottabban kell fókuszálni a környezettudatosság, a fenntartható építés, a valódi partnerség, a korszerű tervezési, projekt- és kivitelezés-szervezési módszerek alkalmazási szempontjaira, valamint arra, hogy a díjazott művek példaként helyet kapjanak a műszaki felsőoktatásban is – jelentette a Gondolánakaz ÉVOSZ.

Három évtizeddel ezelőtt a hazai építőipar két meghatározó szakmai szervezete, az Építési Vállakozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) létrehozta az Építőipari Mesterdíj Alapítványt, amely elé fontos célt tűztek: az építőiparban a jó minőségű munkavégzés és az építőipari termékek magas színvonalának ösztönzése – a példaértékű minőséget előállító képesség elismerése és ezzel a színvonalas, megbízható munkát végző vállalkozók szakmai jó hírének alátámasztása. Az alapítvány célja megmutatni, hogy érdemes jó munkát végezni.

Az évek során további nyolc szakmai szövetség, szervezet csatlakozott az Építőipari Mesterdíj Alapítványhoz: a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és az MTF Közműtechnológiákért Egyesület; ezzel az építési folyamatban részt vevők teljes szakmai spektruma jelen van ebben a szervezetben.

Az említett cél elérésének eszközei az Alapítvány által működtetett Építőipari Mesterdíj és az Építőipari Nívódíj intézménye. Mindkét díj elnyerésére pályáznia kell a megfelelő teljesítménnyel rendelkező építőipari szereplőknek:

az Építőipari Mesterdíj esetében egy-egy jól megvalósított építési munkarésszel, munkanemmel lehet pályázni és ekkor a szóban forgó területen végzett tevékenységével érdemelheti ki az adott vállalkozás a „Mester” címet;
az Építőipari Nívódíj esetében sikeresen megvalósított és használatba vett építési projekttel lehet pályázatot benyújtani, ami az építési beruházási folyamatban részt vevő valamennyi szereplő, tehát az építtető, a tervező, a kivitelező, a meghatározó alvállalkozók és esetenként az üzemeltető együttes jó munkájának az eredményét tükrözi; ezesetben magát az elkészült művet díjazzák.
Ezeket a díjakat az említett meghatározó szakmai szervezetek együttes döntésükkel adják az építési folyamat szereplőinek. Az elismerést a szakma adja a szakmának.

Az alapítványi kuratórium a kezdetektől napjainkig 287 Építőipari Mesterdíjat ítélt oda, melyek között van olyan cég is, amely a díjat külföldön végzett tevékenysége alapján kapta. Az Építőipari Nívódíjat elnyert építési beruházások száma 222. Ezek a számok a díjak iránti érdeklődést és így azok szakmai elismerését is illusztrálják.

A harmincéves évfordulót az alapítvány ünnepi kibővített kuratóriumi üléssel ünnepelte meg. Ezen az alapító és csatlakozó szervezetek elnökei megelégedésüket fejezték ki a hosszú időn át végzett eredményes alapítványi munkáról és örömmel nyugtázták, hogy az építési piaci recesszió ellenére idén is nagyszámú pályázat érkezett. Az ünnepi ülésen részt vevők hangsúlyozták: ahhoz, hogy az alapítványi célok hosszú távon érvényesek maradhassanak, nyilvánvalóan a tevékenységének folyamatosan meg kell újulnia. Az említett díjakkal határozottabban kell fókuszálni a környezettudatosság, a fenntartható építés, az építési folyamatban közreműködők közötti valódi partnerség, a korszerű tervezési, projekt- és kivitelezés-szervezési módszerek alkalmazási szempontjaira, illetve arra, hogy a díjazott művek példaként helyet kapjanak a műszaki felsőoktatásban is – zárul a Gondolához eljuttatott ÉVOSZ-jelentés.