Nemzetközi Asztronautikai Szövetség tagja lett a Műegyetem
2024. október 15. 18:11
Az űrkutatásban és űroktatásban elért eredményeinek nemzetközi szintű elismeréseként a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) tagjai közé választotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel kedden.
iafastro.com
A közlemény szerint a tagfelvételi eljárást a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara kezdeményezésére indította el a Műegyetem, az IAF Közgyűlése pedig október 14-én a milánói Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson hagyta jóvá. A jövőben a BME hallgatói részt vehetnek az IAF által szervezett űrmérnöki versenyeken, az űrkutatással foglalkozó oktatók pedig tovább erősíthetik nemzetközi kapcsolataikat.
Mint írták, az 1951-ben alapított Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) a terület legnagyobb nemzetközi szervezete, összefogja az űrkutatás és űrtevékenység meghatározó szereplőit, köztük az űrügynökségeket, űripari cégeket, űrkutató egyesületeket, űrkiállítással rendelkező múzeumokat és űrképzéseket gondozó egyetemeket.
A szervezetnek jelenleg 563 tagja van 80 országból, tagjai között szerepel a NASA és az Európai Űrügynökség is. A Műegyetem a harmadik magyar tag és az első hazai egyetem (az eddigi két tag a Magyar Asztronautikai Társaság és a Remred Technológia Zrt.).
Felidézték, hogy a BME-n számos kutatócsoport foglalkozik űrkutatáshoz kapcsolódó tevékenységgel. Az intézmény legutóbbi saját fejlesztésű kisműholdja, az MRC-100 2023. június 12-én állt Föld körüli pályára, szakemberei pedig közreműködtek az Európai Űrügynökség idén október 7-én indított kisbolygókutató űrszondája, a Hera elkészítésében. Emellett az egyetemen 2022-ben űrmérnök mesterképzés indult, amelynek első évfolyama idén júniusban záróvizsgázott.
Az IAF számos szakmai bizottságot működtet, amelyek az űrkutatás és az űripar különböző területeihez kapcsolódnak. A BME tájékoztatása szerint a űrkommunikációval és űrnavigációval foglalkozó bizottság (Space Communications and Navigation Committee) három évre alelnökévé választotta Bacsárdi Lászlót, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke docensét.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
