Marad a nagyon mozgalmas, gyakran szeles, többször csapadékos időjárás - a nyugati áramlással újabb frontok érkeznek. A keddi hidegfront gyakorlatilag egyáltalán nem vet véget az ország nagyobb részén már most is jellemző januári tavasznak, a pénteken fölénk helyeződő hullámzó frontrendszer viszont már igen.
Várható időjárás az ország területén szerda éjfélig: Ma és éjjel többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, de átmeneti vékonyodások, szakadozások lehetnek. Északnyugat felől csapadékzóna érkezik, amelyből ma estig az ország északnyugati felén valószínű eső, majd a csapadékzóna gyengülve a déli és keleti tájakat is eléri. Szerdán változóan felhős idő várható, de főként északon lehetnek erősen felhős tájak, időszakok is. Helyenként előfordulhat gyenge eső. A déli szél átmenetileg mindenütt északnyugatira fordul, időszakosan élénk, néhol erős lökések is lehetnek, majd hajnalra a legtöbb helyen mérséklődik a légmozgás. Szerdán a déli, délnyugati szelet élénk, főként a Dunántúlon időnként erős lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +5 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán általában 9 és 14 fok között alakul, de az Északi-középhegységben több fokkal hidegebb is lehet.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
