"Buzánszky Jenő nemcsak sportember, hanem igazi hazafi volt" - mondta id. Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke a 49-szeres válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje halálának tizedik évfordulóján rendezett szombati megemlékezésen a Szent István Bazilika altemplomában.
Lomnici Zoltán megemlítette, hogy személyes barátként emlékezhet Buzánszky Jenőre, akinek sportolói pályafutása mellett közéleti tevékenysége is kiemelkedő volt.
"A nép szeretete, a haza szeretete döntő szerepet játszott a sikereiben. Nemcsak sportember, hanem igazi hazafi is volt. Segítette a gyermekmentő szolgálatot és a határontúliakat is támogatta" - emelte ki a nemzet sportolóját, az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgót méltatva Lomnici Zoltán, és hozzátette, hogy az Aranycsapat tagjai közül Buzánszky Jenő távozott utolsóként az élők sorából, ő álmodta meg az Aranycsapat testületet, amely a halhatatlan labdarúgók emlékét ápolja.
"Jövőbe látó, a jövőre készülő ember volt, halála előtt mindent elrendezett. Egy valamit nem tudott elintézni: Szent Péterrel megbeszélte, hogy százéves korában fognak találkozni, ezt nem tudta megvalósítani, előbb távozott az égi futballpályára" - mondta ifj. Buzánszky Jenő az édesapjára emlékezve, majd hozzátette: azért dolgoznak, hogy az Aranycsapat emléke soha ne merüljön feledésbe.
Az Aranycsapat Testület megemlékezésén megjelent Zakariás Ágnes és Lantos Andrea, az Aranycsapat másik két tagjának lánya.
A megemlékezés végén a testület tagjai koszorút helyeztek el Buzánszky Jenő sírján.
Ifjabb Buzánszky Jenő, az Aranycsapat Testület tagja koszorút helyez el édesapja, Buzánszky Jenő sírjánál, az Aranycsapat egykori hátvédje halálának 10. évfordulóján a Szent István-bazilika altemplomában 2025. január 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
