Óriási Mária-szobor építése kezdődött meg a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban, az 55,6 méter magas emlékmű egy lengyel milliárdos házaspár hálaadó adományából valósul meg - jelentette a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap.
dorzechy.pl
Az emlékmű a regionális zarándokhelyként ismert konopiei Mária-szentély közelében fog állni. Magasabb lesz a Rio de Janeiro felett emelkedő, Brazília jelképévé vált, 38,5 méter magas Megváltó Krisztus szobránál, valamint a nyugat-lengyelországi Swiebodzinban 2010-ben készített, helyi látványosságként ismert Krisztus Király emlékműnél, amely 52,5 méter magas.
A konotopiei emlékmű a 40,6 méter magas Mária-figurából és egy korona formájú, 15 méter magas, kilátóteraszként is működő, lifttel ellátott talapzatból fog állni.
A szobor létesítését Grazyna és Roman Karkosik vállalkozó kezdményezte és finanszírozza. A házaspár tavaly a 46. helyen szerepelt a leggazdagabb lengyelek ranglistáján. A szobrot hálaadó adománynak és egyben turisztikai látványosságnak szánják.
A magyar óriás Mária-szobor Hercegszántó mellett – fb
A lengyelországi beruházás költségeit egyelőre nem ismertették. Az építkezést a tervek szerint 2026 elején fejezik be.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
